Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)
Schweitzer Gábor: A virilizmus és a "zsidókérdés" az 1920-as évek törvényhatósági reformjai tükrében
részt a kellő mérséklet biztosítja: a nagyobb vagyonnal pedig ez a két tulajdonság rendszerint együtt jár.”26 Az a további eljárási rendelkezés, miszerint a törvényhatósági bizottság virilis tagjait az egyes választókerületekre eső legtöbb adót fizetők száma kétszeresének megfelelő számú virilis közül választják, az indokolás szerint „elég tág teret enged a kiválasztásra”. A kétszeres szorzónál tovább menni azonban nem lenne szerencsés a jogalkotó szerint, hiszen „ezáltal a fizetett adók összege néhol annyira leszállana, hogy a virili zmus lényege válnék illuzórikussá”.27 A javaslat kétféle szűrővel élt; egyrészről kétszeresére tágította a választható virilisek körét, másrészről az összes választóknak biztosított jogot a virilis tagok megválasztására. Szakmai oldalról ugyanakkor megfogalmazódott olyan — később más formában visszatérő, ám ekkoriban még túlzottnak tartott — igény a városi választójog aktuális kérdései kapcsán, hogy a legtöbb adót fizetők jegyzékébe a választandó virilis tagok ötszörösét vegyék fel.28 1920 decemberében Teleki Pál a minisztertanács ülésén bejelentette, hogy' a belügyminiszter közigazgatási javaslatai tárgyalásra készen állnak a nemzetgyűlés előtt.29 A közigazgatási javaslatok körül kipattant kormányválságra tekintettel azonban Ferdinandy 1921. január végén már arról tájékoztatta a minisztertanácsot, hogy időközben visszavont és átdolgozott törvényjavaslatait most újólag a minisztertársai elé terjeszti.30 A megújult törvényjavaslatok részleteinek ismertetését mellőzve kizárólag a minisztertanácson felszólaló Hegyeshalmy Lajos, kereskedelmi miniszter hozzászólására utalunk, aki arra mutatott rá, hogy a városi törvényhatósági bizottság és a rendezett tanácsú városi képviselőtestület megalakulásáról szóló javaslatban a virilisek választása ne háromszor, hanem hatszor annyi legtöbb adót fizető közül történjék, tekintettel arra, hogy a zsidók többségben vannak a legtöbb adót fizetők között.31 26 149. számú törvényjavaslat a vármegyei igazgatás szervezeti és háztartási változásairól. NI 1920. V. kötet. 371. 27 149. számú törvényjavaslat a vármegyei igazgatás szervezeti és háztartási változásairól. Uo. 377. 28 Milyen legyen a városi választójog? X 'árosok l^apja, 1920. augusztus 31. 2l,MOL K. 27. A Minisztertanács jegyzőkönyvei. 129. doboz. 1920. december 16. 1. napirendi pont. 3,1 MOL K. 27. A Minisztertanács jegyzőkönyvei. 130. doboz. 1921. január 28. 6. napirendi pont. ■’I Uo. 70
