Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)
Schweitzer Gábor: A virilizmus és a "zsidókérdés" az 1920-as évek törvényhatósági reformjai tükrében
Vagyis abban az esetben csökkenthető elméletileg a testületekbe virilis jogon beválasztott zsidó vallásé legtöbb adót fizetők száma e vélekedés szerint, ha a javaslatban kilátásba helyezettekhez képest szélesebb körből meríthetnek a választók. Ebben az esetben viszont — a virilis kör tágítása, ennek következtében a virilis jog megszerzéséhez szükséges adó lecsökkenése révén — azzal a kockázattal kell szembenéznie a jogalkotónak, hogy bizonyos, nem kívánt társadalmi rétegek képviselői is a virilisek közé kerülhetnek. A megújított közigazgatási törvénycsomag fogadtatása sem volt kedvezőbb, ami hamarosan Ferdinandy teljes ellehetetlenüléséhez és februári bukásához vezetett. Nem sokkal később — az első királypuccs következményeként — a Teleki-kabinet is távozni kényszerült. Az 1921. áprilisában hivatalba lépő új kormányfő, Bethlen István nemzetgyűlési bemutatkozó beszéde előtt arról tájékoztatta a miniszter- tanácsot, hogy az alkotmányos reformok — úgy, mint a választójogi, illetve a főrendiházi reform — keretében sor kerül a törvényhatóságok, illeme a vármegyei és községi közigazgatás reformjára, ám határidőkről nem fog szót ejteni másnapi beszédében. A közigazgatási reformokat kitartóan szorgalmazó kisgazdapárt vezetője, Nagyatádi Szabó István felvetésére válaszolva Bethlen határozottan leszögezte, hogy azokra csakis a választójogi törvény elfogadását követően kerülhet sor.32 Idővel azonban maga Bethlen is érzékelte a közigazgatás szemezed, személyi megújulásának szükségességét, miként erre az 1922. november 3-i minisztertanács ülésén utalt is, miszerint már 10 éve nem került sor sem megyei tisztújításra, sem pedig új törvényhatósági választásra Magyarországon. Ennél fogva „sürgősnek mutatkozik” a közigazgatási reform mielőbbi elősegítése.33 A reformok kidolgozása egy esztendőt vett 32 MOL K. 27. A Minisztertanács jegyzőkönyvei. 131. doboz. 1921. április 15. 1. napirendi pont. Másnapi nemzetgyűlési programbeszédében Bethlen annyit azonban mégiscsak elmondott, hogy a kormány „szükségesnek tartja a törvényhatósági bizottságok és egvéb testületek összeállításának megváltoztatását, (...) hogy' abban azok a demokratikus rétegek, amelvek a választói jog révén a parlamentben is képviseletet nyernek, szintén képviseletet kapjanak.” Ugyanakkor óva intett ezen a téren minden túlzástól, kijelentvén, hogy a demagógiát a megyegyűlésbe nem fogják beereszteni. Lásd: Bethlen István: l 'álógatott politikai írások, és beszédek. Szerkesztette és az utószót írta: Romsics Ignác. Budapest, Osiris Kiadó, 2000. (Bethlen 2000.) 123-134. 33 MOL K. 27. A Minisztertanács jegyzőkönyvei. 139. doboz. 1922. november 3. 1. napirendi pont. Időközi törvényhatósági választásokra a reform meghozataláig azonban 71
