Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Kende Tamás: Vérvádak a kelet-európai antiszemitizmus szellemtörténetében. Historiográfiai megközelítés

péig lefolyt vérvádügyek és pogromok.11 Önálló lengyel államiság hiányában ezek az esetek nem lehettek részei az említett szintézisnek. A lengyel területeken megesett zsidóellenes pogromok témája kizárólag az 1945 utáni fejezetben, a Zsidó lakosság biztonságának problémája címet viselő alfejezetben bukkan csak elő.12 Az önálló államiság hiánya miatt XVIII. század végétől a XX. század elejéig-közepéig a lengyel területeken lezajlott zsidóellenes mozgalmak nem lettek a lengyel és a lengyel-zsidó történelem részei. Holott, például az első orosz forradalom idején zajlott lengyelországi zsidóellenes pogromok inkább a (helyi) lengyel társadalom történetének részét képezték, mint az orosz államét.13

Holott a késő-középkorban és a kora-újkorban a legtöbb vérvádese- tet épp Lengyelországban jegyezték fel. Ám ez a körülmény nem kiemelt része a lengyel-zsidó történelemnek, sem a kelet-európai zsidóság — uni- lineáris — történetének. Pedig különösen nagyszámú vérvádesetet jegyeztek fel a XVIII. század második felében, amikor a lengyel állam válsága állandósulni látszott. Jellemző, hogy ebben a korszakban Magyarországon a felvilágosult állam mindig meg tudta akadályozni, hogy a rituális gyilkossággal vádolt zsidókat elítéljék, s kivégezzék. Lengyelországban ugyanekkor épp az erős és felvilágosult államhatalom hiányzott, s ennek következtében virágozhatott a vérvád gyakorlata.

Itt kell jelezni, hogy a kortársi történeti irodalomban mind a mai napig tartja magát az a tétel, mely szerint a XVIII. század nagyszámú lengyelországi vérvádesete is — mint általában az andszemitizmus — gazdasági okokra vezethető vissza. Hillcl Levine az antiszemitizmus gazdasági gyökereiről a koraújkori lengyel történelem alapján írt monográfiájában a vérvádesetek mögött a kiegyensúlyozatlan és alacsony mezőgazdasági termelékenységet, a fejletlen ipart és a monetáris válságot vélte megtalálni végső okokként.14 Az 1753-as zsitomiri vérvád alapján arra a következtetésre jutott Levine, hogy a vérvád mint olyan, a gazdasági válság

11 Tomaszewski, Jerzy: Najnom^e deleje -Jydów w Volsce w sptysie (do 1950. roku). Wydaw- nictwo Naukowe PWN, Warszawa, 1993. (Tomaszewski 1993.)

>2 Uo. 400-405.

l3Blobaum, Robert E.: Rewolucja. Russian Voland, 1904-1907. Cornell University Press, Ithaca - London, 1995.

14 Levine, Hillel: Economic Origins of Antisemitism. Vo/and and its Jews in the Early Modern Veriod. Yale University Press, New Haven - London, 1991. 183-190.

49