Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)
Kende Tamás: Vérvádak a kelet-európai antiszemitizmus szellemtörténetében. Historiográfiai megközelítés
zsidóellenes vérvádesetek és az azoknál jelentősebb számú nem zsidóellenes pogromok. Hasonló sorsra jutott Vitai elemzésében az újkor egyetlen olyan vérvádesete is, amelyben a rituális gyilkosság elkövetéséért bíróság elé állított vádlottat jogerősen halálra ítélte az illetékes csehországi (ausztriai!) bíróság. Ebbe az unilineáris történelemfelfogásba sem az újkor egyetlen jogerős elmarasztaló ítélettel végződött vérvádas pere, sem a nem zsidóellenes vérvádak (és pogromok) nem illeszthetők be. Vitai lenyűgöző szintézise bevezetőjében kitért a szelekció okaira ás egyben utalt is annak szellemtörténeti gyökereire. A szerző egy tragikus végű fejlődéstörténetet kívánt hagyományosan megírni, a vérvádak, vérvádesetek nem önálló jelenségként érdekelték, hanem csak az általa felállított fejlődéstörténet lehetséges adalékaiként.9 10 Robert Chazan amerikai történész a középkori sztereotípiák és a modern antiszemitizmus kapcsolatáról írt alapos és szellemes könyvében beszélt annak okairól, hogy a zsidók története és a zsidó történelem miért fókuszált és fókuszál a szétválasztom és a szétválasztottra inkább, mint a normálisra és az integráltra. Chazan — aki számára fontos cezúra az európai zsidóság (a nyugati keresztény-zsidó együttélés), valamint a zsidókról alkotott európai sztereotípiák történetében a XII. század — általában tartja nem csak túlzónak, de történetileg tarthatadannak azt az egyoldalúan és túlnyomóan szomorú képet, mit a (főként zsidó) források és történeti irodalom festett az együttélésről.111 A Vitai által is bevallott szelekció további, regionális oka lehet az is, hogy a vérvádak és a pogromok témája rendszeresen az adott állam (és az állami politika), illetve a fennhatósága alatt élt zsidók történetének összefüggésében kerül elő a szakirodalomban. Jellemző minderre az egyik legmodernebb lengyel modern történeti összefoglaló a lengyelországi zsidóság újkori történetéről. A Lengyelország felosztásától az 1950-es évekig terjedő korszakot átfogó reprezentatív szintézisből épp az állampolitikai fókuszáltság okán maradtak ki a lengyel területeken a XVIII. század végétől a XX. század elejéig-köze9 Vital, David: A People Apart. The Jews in Europe 1789-1939. Oxford University Press, New York, 1999. 10 Chazan, Robert: Medieval Stereotypes and Modem Antisemitism. UCLA Press, Berkeley — Los Angeles — London, 1997. 48
