Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Katona Attila: Őrségváltás után rendszerváltás előtt. Az antiszemitizmus megjelenési formái a vasi megyeszékhelyen 1936 és 1938 között

lehetett kétséges, a leadott érvényes szavazatok kétharmadával nyert dr. Halla Aurél.38

A korszak hangos népgyűléseiről kevés forrás maradt fenn, s ez igaz a párthelyiségekben megtartott tanácskozásokra is. Ahnden más típusú írásos forrásnak hiányában vagyunk, s ez nyilván végső következtetéseinket is erősen determinálja.39

A vármegye élén a gömbösi irányváltás óta Ostffy Lajos állt, akinek politikai mentalitását erősebben határozta meg tradicionális dzsentri tudata, felekezeti világképe (evangélikus) és személyes sértődöttsége, mint politikai értékrendje. Épp a jelzett időszakban 1937 decemberében hagyta el vármegyéjét, s inkább a kevesebb munkával és konfrontációval, de komolyabb presztízzsel járó felsőházi tagságot választotta, ebben a megyei közgyűlés is kiváló partnernek bizonyult.40 Távozásának valódi okára nem derült fény. A helyi sajtó mindenestre arról szólt, hogy szigorúnak és erőskezűnek tűnt, s mindig a kormánypárt érdekeit követte, s feleslegesen nem kavart felekezeti viharokat. Távozta idején a törvényhatóságnak: „van rendje, nyugalma, konszolidált közigazgatása és társadalmi békessége.”41 Negyedévig keresték az utódját. A hírbehozott nevek skálája szélesnek mutatkozott dr. Weiss István OTI igazgatótól, az igazságügyi államtitkáron, dr. Bézay Jenőn át, a vasvári főszolgabíróig Tulok Józsefig terjedt.42 A hosszú ideig tartó üresedés két tényezővel magya38 11260 szavazatot kapott az államtitkár, a lapok megjegyezték, hogy a tisztviselők és az iparosok is rá szavaztak, Csekonicsnak 5431 voks jutott. Nyugatmagyarország, 1937. február 22. 1. Lingauer lapjában visszautasította azokat a vádakat, hogy a kormány presz- szionálta volna a tisztviselőket. Vasvármegye, 1937. február 27. 4.

39 Természetesen a következtetések levonására a rendelkezésre álló sajtó és levéltári, személyes iratanyagok meglehetősen szerények és hiányosak. A harmincas évek főispáni bizalmas iratait 1944 októberében ismert okokból megsemmisítették. Az egykori főispán Ostffy Lajos váratlan halála miatt nem készített feljegyzéseket, s utóda Szűcs István sem írt utóbb feljegyzéseket. Szűcs Imre a főispán fiának szíves közlése, aki rendelkezésemre bocsátotta a tulajdonában lévő atyai iratokat, feljegyzéseket is. Szűcs Zoltán: Dr. szentjá- nosi S^űcs István Vasvármegye és Szombathely város főispánja életrajza (1892-1980). Kézirat a szerző tulajdonában.

4nVaML Vasvármegye Törvényhatósági Bizottsága közgyűlési jegyzőkönyve. 1937. december 11.

41 Lingauer Albin: Ostffy Lajos. Vasvármegye, 1937. december 5. 1.

42 De még felmerült, Radó Lajos, Szapáry Lajos gróf és Festetich Oszkár neve is. Hír, 1938. január 22. 3. és január 28. 3. Vas vármegyében a főispán kiválasztása már húszas években is nagy gondot okozott, szinte folyamatos volt a „káderhiány”, de a Bethlen kurzusnak más politikai gondokkal kellett szembenézni.

179