Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)
Katona Attila: Őrségváltás után rendszerváltás előtt. Az antiszemitizmus megjelenési formái a vasi megyeszékhelyen 1936 és 1938 között
rázható, egyrészt a kormányzati politika bizonytalanságával, a bevezetőben említett készülődő fordulatával, valamint azzal, hogy a vármegyében már nem volt egy meghatározó mag, amelyik a „pápa választás” erejével rendelkezett volna. Egyre nehezebben lehetett kódolni, hogy' ki is a törvényhatóság erős embere. Márciusra aztán megtalálták az új megyei vezetőt, a napi közigazgatás frontján edződött, de szerény anyagi kondíciókkal bíró szentjánosi Szűcs István személyében, akinek nézeteit erős municipiális szellem hatotta át.43 Beszédeiben a kormány melletti elkötelezettség mindig egy csipetnyi elhatárolódást is tartalmazott. „Ez a közszellem tette lehetővé, hogy olyan időkben, amikor a nemzet érzéseiről idegen és a nemzet ideáljait nem tudó központi hatalom irányította ennek a nemzetnek a sorsát, a vármegyék valóságos fellegvárakká alakultak át. (...) Nem a többnyire simulékony és alkalmazkodó központi hatalom, hanem ez a dacos vármegyei közszellem verte vissza mindig a nemzet érdekei ellen intézett támadásokat.” — hirdette 1938 júniusában.44 Beiktató beszédében március 31-én — Darányi győri bejelentése után — pedig úgy szólt: „Vas vármegye nem ismert felekezeti kérdést a múltban, bizton remélem így' lesz a jövőben is.”45 Tegyük hozzá ez tényleg nem rajta múlt. Politikai elveit mutatta, hogy 1944 márciusáig hivatalban maradt, a német megszállás után azonban távozott posztjáról.46 Az alispán, Horváth Kálmán politikai credóját újraválasztása alkalmával 1939-ben fejtette ki: az „Őrségváltásra irányuló kívánság — úgy tudom - nemcsak velem, de mással szemben is fellépett már sürgető türelmetlenséggel. — bizonyára az intrikák sem maradtak el (...) idősebb korom dacára (ekkor 55 éves — K. A.) a korszellem követelményeivel szembeszállni sem kívánok (...) munkatársaim ma már úgy szólván kivétel nélkül abból a fiatal pártból valók, akik a koreszmének megfelelő elveket és úgy a közigazgatás gyorsaságának szükségességét is meggyő43 Hogy rá esett a választás abban szerepet játszhatott is, hogy a család erős személyisége, édesanyja a klasszikus megyei dzsentri tradíciót megtestesítő Radó családból került ki. Szűcs Imre szíves közlése. Három dolgot hangoztatott: az ősi alkotmány fenntartása, a magyar faj szupremáciája és a közéleti tisztaság. VaML Vasvármegye Törvényhatósági Bizottsága közgyűlési jegyzőkönyve. 1939. november 27. 44 VaML Vasvármegye Törvényhatósági Bizottság közgyűlési jegyzőkönyvei. 1938. június Bár kurzus beszédnek is értelmezhető, hisz Darányi menesztésére többek között azért került sor, mert közel került Berlin elvárásaihoz. 45 Vasvármegye, 1938. április 1. 2. 46 A hadműveleti kormánybiztosi tevékenységét azonban megtartotta. 180