Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Katona Attila: Őrségváltás után rendszerváltás előtt. Az antiszemitizmus megjelenési formái a vasi megyeszékhelyen 1936 és 1938 között

-vagy pontosabban elcsúsztak ebbe az irányba, és előbb kódoltan, majd nyíltan is megjelent a zsidózás. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a helyi politikai hangulat legfőbb barométere az országos és a helyi (városi) választások. Ez még akkor is igaz, ha az indulatok ekkor vehemensebbek, a szónokok harsányabbak, és tegyük hozzá a változás esélyei szerényebbek.33 A jelzett időhatár között azonban csak 1937 kora tavaszán tartottak ilyet. A szombathelyi mandátumáról — és a belügyminiszteri posztjáról — lemondott Kozma Miklóst a kereskedelmi államtitkár, dr. Halla Aurél váltotta fel.34 Ez azonban inkább a mandátum átjátszásának tűnt, mint egy komoly sajtó- és szócsatát hozó időközi választásnak.35 1937. február 8-án jelölték dr. Halla Aurél kereskedelmi államtitkárt a szombathelyi mandátumra. Ez mutatta a város stratégiáját, kijáró képviselőt kívántak választani, lehetőleg minisztert.36 Kicsit későn, de megtaláltak az ellenfelét is Csekonics Iván személyében, akit már egyszer — viharos körülmények között, de — 1931-ben megválasztottak a megyeszékhelyen. Az „ügy” érdekességét az adta, hogy' a legitimista politikus most szembekerült a Vasvármegye (egykoron büszke legitimista) szerkesztőjével, miközben a liberális színezetű Nyugatmagyarország támogatását élvezte.37 Lingauer Albin fontosnak is tartotta megjegyezni, hogy zsidó újságíró (Gerő Manó) támogatja a jelöltet. Az eredmény nem

33 Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaML) Szombathely Polgármesterének iratai. Elnöki iratok 37/1941. sz. Sajnos a helytörténeti irodalom minderről fordítva gondolkodik és a választási időszak megnyilvánulásaiból kívánja diagnosztizálni a megyei és városi népesség politikai mentalitását.

14 Kozma Miklós lemondása természetesen komoly visszhangot váltott ki, de ehhez a város csak helyet adott. Illetve magáról az eseményről való tudósítás országos reflektor- fénybe állította a települést. De Kozma 1935-ös megválasztásának hátterében is a kijáróválasztás húzódott meg és nem a politikai vagy lokális szimpátia. Távozása nem keltett pánikot. ’Nyugatmagyarország. 1935. március 18. 1. Hogy' a városi díszpolgárságot is megkapta azt a városfejlesztő érdemeinek tudták be és nem a diktatórikus törekvéssel szembenálló politikai magatartásért. Vasvármegyer. 1937. február 11. 1. és 13. 1. A lemondás okairól lásd: Ormos Mária: Egy ntagyar médiavezér: Kozma Miklós. Pokoljárás a médiában és a politikában (1919-1941). II. kötet. Polgárt. Budapest, 2000. 480-485.

35 A csendes választásról szól Tímár István: Két pótválasztás Vas megyében az 1930-as évek második felében. Vasi Szemle, 1991. 2. sz. 220-221.

36 L. A.: Miért Halla és miért nem más? Vasvámegye, 1937. február 7. 1. február 18. 1-2.

37 Csekonics Ivánt elvileg támogatta Eckhardt Tibor is. Nyugatmagyarország, 1937. március 8. 1. Festetics a restauráció ellen foglalt állást, mivel azt a zsidók támogatják. Nemzet Szava, 1937. március 14. 11.

178