Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)
Katona Attila: Őrségváltás után rendszerváltás előtt. Az antiszemitizmus megjelenési formái a vasi megyeszékhelyen 1936 és 1938 között
indulatokat nagymértékben befolyásolhatták. Demográfiailag 1920 óta csökkent a megyei és a szombathelyi izraeliták száma. 1920-ban még 3552-en, tíz évvel később már csak 3495-en éltek a megyeszékhelyen. Folyamatosan apadt az iskolások létszáma is, 1935-ben fele annyian koptatták az iskolapadokat, mint 1920-ban.29 Egy öregedő populáció seré- kenykedett a városban, ez a megállapítás még az ortodox közösségre is igaz. A helyi vezető pozíciókat idősek birtokolták, a gerontokrácia uralma alakult ki. A kongresszusi hitközségi elnök (1929 óta) a 80 éves Engel Sámuel. A Vili. községkerület elnöke pedig apósa a 90 feletti Weiner Károly, de a vezetésben is alig akadt hatvan évesnél fiatalabb. Őket inkább a tapasztalat mozgatta, mint az új kor kihívása. Nyilván úgy néztek a kibontakozó antiszemita hullámra, mint amit már gyakran láttak, és jól ismernek. Olyan, mint az áradás: jön, aztán majd leapad. A város nemcsak a zsidó fiataloknak, de a keresztényeknek sem tartogatott reményteli perspektívákat. Az izraeliták képviselői (elsősorban virilisként) megtartották pozíciójukat a városi képviselő testületben, de a helyi politikában oly lendületes, dinamikus Geist Jenő hiányzott a közösség éléről. Gazdasági befolyásukról a zsidótörvények során készült kimutatások jóvoltából alkothatunk némi képet. E szerint a kereskedelmi forgalom 46,9 %-át, az ipari 17,21%-át ellenőrizték.30 Az iparigazolványok 29,9%-ával rendelkeztek. (A 2668 iparigazolvány engedély közül 786 volt zsidó tulajdonban.)31 * * * Vizsgálatunk tárgyát a tradicionális politizálás terei adják. A megyei közgyűlések, a helyi sajtó, a képviselői beszámolók, a népgyűlések és a szakmapolitikai, érdekképviseleti fórumok.32 Jellegéből adódóan olyanok, amelyek közpolitikái, mi több pártpolitikai kérdésekkel is foglalkoztak. Bár az utóbbin alapvetően szakpolitikai kérdések kerültek terítékre, de éppen a jelzett korszakban egyre több közpolitikái ügyet is tárgyaltak, 29Balázs Edit — Katona Attila: „... zsidónak maradni és magyarnak lenni ...” Mozaikok a szombathelyi zsidóság történetéből. Szombathely, 2004. 11-15. 30 Vasvármegye, 1939. november 25. 4-5. 31 Vasvármegye, 1939. november 16. 4. 32 A jelzett tanulmány most nem kívánt foglalkozni az érdekképviseleti fórumok tevékenységével. 177
