Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)
Paksy Zoltán: A nyilaskeresztes mozgalom tevékenysége és társadalmi bázisa a Dunántúlon 1932 és 1935 között
védő gondolkodás által megformált „zsidóra” illett. Hangsúlyozta a párt „építő” jellegét és a magyar haza érdekében kifejtett tevékenységét.51 A pártprogramban ugyanakkor a mozgalmi jelleg és a radikális követelményrendszer is jól kivehető. Ezt leginkább a lelkesítő, mozgósító jelzők tették nyomatékossá: „Sorakozzatok a magyar horogkeresztes lobogók alá!”, „halál helyett életet”, „nyomor helyett jólétet” stb. Ideológiájának központi eleme volt az a gondolat, mely szerint az egész világ a magyarság ellen esküdött össze, ezért ennek kivédésére kell mozgósítani minden erőt. Az egész program arra épült — egyben ebből következett mozgalmi jellege is —, hogy a magyar nemzet végveszélyben van, a kivezető utat kizárólag a nemzeti szocializmus jelentheti, amely felhagy a hagyományos politikai módszerekkel. Ellenségképét a következőképpen körvonalazta: a „népnyomor előidézői és vámszedői”, „forradalmi országveszítők és koncleső csatlósaik”, „nemzetközi imperialista érdekuralmak”, „idegen elemek”, „nemzetközi nagytőke”, ill. „a nemzet erkölcsi és eszmevilágától teljesen idegen népelem nemzetpusztító és elsorvasztó hatalma”. A kifejezések többsége mögött megnevezés nélkül is látható a zsidóságra való utalás szándéka, különösen az utóbbi körülírás árulkodik erről a „zsidó” vízióról. A program írója egyértelművé tette a kérdést, egyben álláspontját is a zsidóságot illetően azzal, hogy szerinte magyar állampolgár csak „nemzettag” lehet, azt pedig már korábban tisztázta, hogy nemzettag csak „turáni vág}' árja származású egyén” lehet. Követendő értékrendjét négy pontban lehet megragadni. Egyfelől középpontban álltak a magyar faj pozitív tulajdonságai, amelyekből erőt lehet meríteni, építeni lehet rá: „ősi magyar erő”, „magyar élni akarás” stb. Megjegyzendő, hogy — amint azt alább részletesen is látni fogjuk — a nyilaskeresztes mozgalom önlegitimációjának középpontjába legszívesebben a történelmi múltra való hivatkozást állította. Ezeket a jellemvonásokat szerintük kizárólag a nemzeti szocializmus tudja a felszínre hozni, a mozgalom éppen azért szerveződött, hogy ennek a kihívásnak megfeleljen. Értékrendjének második nagyon fontos pontja, egyben politikai cselekvésének meghatározója a „közérdek az önérdek előtt” elv, vagyis a közösség érdekeit mindig az egyén érdekei elé kell helyezni. Ezt a mozgalom legfontosabb jelszavának nevezte. A vallással kapcsolatban „pozitív kereszténységet” hirdetett, amely a keresztény erkölcs szerinti 51 Szakács 1989. 91-95. 118