Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Paksy Zoltán: A nyilaskeresztes mozgalom tevékenysége és társadalmi bázisa a Dunántúlon 1932 és 1935 között

életet, valamint a harcot jelentette a kereszténység ellenségeivel szemben. Szó sincs tehát arról, hogy tagadnák a vallás fontosságát, a nyilas csoportok az 1930-as években következetesen a kereszténység védelmezőijének tüntették fel mozgalmukat. Végezetül a negyedik elem, mely szintén állandó velejárója a különböző nyilas pártok ideológiájának: mozgalmukat az erkölcs és a becsület zászlóvivőjének tekintették, sőt a későbbiekben a nyilas vezetőik gyakran nyilatkoztak úgy, hogy mozgalmuk túlságosan erkölcsös és nem elég pragmatikus.

A pártprogram csak korlátozottan támadta a nagybirtokot, egyedül a hitbizományokkal kapcsolatban fogalmazott határozottan, amikor követelte annak megszüntetését, ugyanakkor a nagybirtokot csak „okszerű kisbirtok-politika céljaira” lehetne igénybe venni. Kimondta továbbá azt is, hogy földet csak magyar állampolgár birtokolhat, és mivel korábban már tisztázta, hogy magyar állampolgár csak turáni vagy árja származású „nemzettag” lehet, ez a pont a zsidóság földtulajdonlásának teljes megszüntetését jelentette.

Meskó pártjára — akárcsak a későbbi nyilas pártokra — is jellemző az a tény, hogy alapvetően mozgalmi jellegűek voltak, tehát nem a hivatalosan vett pártkeretek között tevékenykedtek. Politikai cselekvésüket kevéssé a hivatalos program, inkább a szervezkedés és a társadalmi térhódítás igénye jellemezte, melynek érdekében mindent eszközt igénybe vettek. Ennek következtében programjuk sem volt gyakorlatias, inkább eszmeszerű. Az egyetlen kérdés, amelyben mindig egyértelműen fogalmaztak, a zsidókérdés volt.

Meskó pártjának megalakulásával egyidőben jelent meg dr. Némethy Béla: Hol vagy magyar Hitler? című könyve.52 E könyvből megismerhetők azok a gondolatok és érzések, amelyek a magyar értelmiség és középosztály azon tagjaiban kavarogtak, akik képtelenek voltak a gazdasági válság hatásait és a változó társadalmi-politikai körülményeket elfogadni. Nézetük konklúziója a liberális-kapitalista világ, minden velejárójával — így a demokráciával — együtt való tagadása és elvetése volt. „A jelenlegi liberális kapitalista gazdasági és társadalmi rend megbukott, s egy újnak, egy jobbnak, egy igazságosabb gazdasági rendnek kell jönnie. A javak elosztását az egyéni haszon és az egyéni tulajdon alapján álló liberális kapitalizmus igazságosan, helyesen és a köz érdekében elosztani nem tudja, — de nem is akarja. Ez a kiindulási oka a jelenlegi nyomornak, mun52 Dr. Némethy Béla: Hol vagy magyar Hitler? Budapest, 1932. V. ö. Lackó 1966. 19-20.

119