Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)
Paksy Zoltán: A nyilaskeresztes mozgalom tevékenysége és társadalmi bázisa a Dunántúlon 1932 és 1935 között
ját.48 Ez a szervezet 1934. júliusában egyesült Festetics pártjával és annak tiszántúli főkerülete lett.49 Az 1935-ös országgyűlési választásokra tehát Magyarországon három jelentősebb nemzeti szocialista pártszervezet jött létre. A Meskó-Pálffy- féle Nemzeti Szocialista Magyar Földműves és Munkáspárt, melynek megalakulását Meskó a parlamentben jelentette be. A másik Festetics Sándor Magyar Nemzeti Szocialista Pártja volt, amely 1934. júliusától tevékenykedett önállóan, amikor kivált Meskóék pártjából és egyesült a debreceni nyilas csoporttal. Végül a harmadik Böszörmény Zoltán kaszáskeresztes pártja, amely 1933-tól kezdve — miután vezetőinek és szervezeteinek egy része átlépett Meskó vagy Festetics pártjába - egyre gyengült és szerepe kezdett jelentéktelenné válni,50 amit az is bizonyít, hogy az országgyűlési választásokon egyetlen jelöltet sem tudott indítani. A. mozgalom ideológiája A Nemzeti Szocialista Magyar Földműves és Munkáspárt 1932-ben meghirdetett programja és külsőségei a német náci pártot utánozták, ám Meskó ügyelt arra, hogy túlságos radikalizmussal ne tegye magát szalon- képtelenné. Ennek legfeltűnőbb jele, hogy a parlamentben meghirdetett programjában a „zsidó” szó egyetlen egyszer sem fordult elő, annak ellenére, hogy az ott vázolt ellenségkép minden szempontból a korabeli faj48 Programját lásd Pártprogramok 2003. 303-313. Bár a hivatkozott röplap fejlécén valóban Nemzeti Szociális Magyar Dolgozók Pártja szerepel, a párt hivatalos elnevezése Nemzeti Szocialista Magyar Dolgozók Pártja volt, amit az is bizonyít, hogy a röplap végén már ez a kitétel olvasható. Tévesen szerepel továbbá az, hogy a pártot if). Balogh István alapította és vezette, hiszen ő az 1934. decemberi törvényhatósági választásokon még a kormánypárt színeiben jutott be Debrecen törvényhatósági bizottságába. Baloghot a nyilasok közvetlenül az 1935-ös országgyűlési választások előtt kérték fel, személyével igyekeztek ugyanis híveket szerezni a debreceni cívisek körében. Hajdú-Bihar Megyei Archívum, VE 82. Béz)1 István visszaemlékezései. (Bézy Svasztha Gyula helyettese volt.) 49 A főkerület-vezető Szedlár Vilmos iparosmester lett, Svasztha pedig a párt országos propaganda főnöke. Uo. 511V. ö. Szakács 1963. 102. A szerző idézi a rendőrségi jelentést, mely szerint „1934 januárjában a rendőrség némi túlzással azt jelentette, hogy a Böszörmény-párt tulajdonképpen megszűnt, mert minden alvezér átlépett Meskóhoz.” 117
