Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)
Paksy Zoltán: A nyilaskeresztes mozgalom tevékenysége és társadalmi bázisa a Dunántúlon 1932 és 1935 között
Az 1933 decemberében létrejött pártegység nem sokáig maradt fenn. A már jelzett ellentétet tovább fokozta a vezérek között feszülő személyi rivalizálás. Ennek eredményeként Festetics Sándor 1934. július elsején kivált a pártból, és önállóan kezdett politizálni Magyar Nemzeti Szocialista Pártja élén.41 * 43 Ekkor a két pártcsoport között megindult a harc, hogy a vidéki szervezetek fölött kiterjesszék befolyásukat. A két legerősebb vidéki szervezet, a győri és a zalai végül megoszlott, az előbbi egy része Hauer főkerületvezetővel és Csányi Antal propagandafőnökkel Festetics, míg a zalai Meskóék mellett maradt. A győri kerület legszervezettebb része, a moson-magyaróvári régió Pálffy vezetésével ugyancsak Meskót támogatta. A párttevékenységet illetően a továbbiakban Festetics mérsékeltebb politikát folytatott.44 Megkísérelt például pártszervezetet létrehozni Pécsett, melyet a lehető legtörvényesebb módon igyekezett levezényelni. 1934. novemberében a városba utazott, ahol látogatást tett a főispánnál, a polgármesternél és a rendőrkapitánynál. Tájékoztatta őket mozgalma törvényes jellegéről és támogatásukat kérte.45 Egy dunántúli nagyvárosban pártszervezet létrehozása és működtetése azonban támogatók híján ekkor még kudarcba fulladt.46 Hasonló tendencia látható Győr esetében is, ahol 1933 folyamán a párt folyamatosan tartotta gyűléseit, ám azokon csak kevés érdeklődő jelent meg.47 A nyilas mozgalom dunántúli szervezetei mellett az Alföldön tevékenykedett Böszörmény Zoltán kaszáskeresztes pártja. Ebből vált ki 1933 decemberében Svasztha Gyula ügyvéd vezetésével a debreceni pártcsoport és megalakította a Nemzeti Szocialista Magyar Dolgozók Párt41Téves a Magyarországi pártprogramok 1919-1944 megállapítása, mely szerint ezt az elnevezést Meskó pártja használta volna. Pártprogramok 2003. 268. Pártja mindvégig — még az 1939-es választásokon is — az eredeti elnevezést használta. 44 Programját lásd Szakács Kálmán: A magyarországi fasiszta mozgalmak programjai az 1930-as években. Múltunk 1989/3-4. (Szakács 1989.) 95-101. illetve Barbácsi Simon Ferenc: Az enyingi „nyilas ház". Festetics nyilaskeresztes vezér vallomásai. Enying, 1935. 52-56. 45 MezpfóU, 1934. november 4. 46 A nyilas pártiroda Pécs belvárosában, az Anna u. 5. sz. alatt nyílt meg, azonban a továbbiakban sem a nyilas sajtóban, sem a forrásokban nem található utalás a pécsi tevékenységre, így feltételezhető annak elsorvadása. 47GYML Főispáni ált. iratok, 330. 332. 343. 352. 361. 373/1933. A résztvevők száma a taggyűléseken 50-70 fő volt, munkások és napszámosok. 116
