Szentgyörgyvölgytől Kehidáig. A zalai falvak történetének levéltári forrásai (Zalaegerszeg, 2001)

Káli Csaba: A községtörténet 20. századi forrásai a Zalai Megyei Levéltárban

a gyakorlatban nagyon ritka és szerencsés esetnek számít, ha - teljesen szinte soha — csak nagyjából ránk maradtak a fentebb ismertetett elsődleges források. Úgy is feltehetnénk a kérdést, mi a teendő, ha valamilyen oknál fogva hiányoznak, vagy csak foszlányokban vannak jelen a legfontosabb történeti források. Melyek hát azok az irategyüttesek, amelyeket feltétlenül át kell tanulmányoznunk ahhoz, hogy a valósághoz legközelebb álló történeti képet tudjuk rögzíteni?

A 20. század első felében a megye legfontosabb politikai fóruma a törvényhatósági bizottság volt, melynek közgyűlései elé sokszor kerültek az egyes települések ügyei. Ezek az esetek nem Ids részben szó szerint problémás ügyek voltak, hiszen számos esetben a közgyűlés másodfokú hatóságként járt el. A meglévő mutatókönyvek segítségével jól és gyorsan tudunk tájékozódni ebben a sok fontos információt rejtő, meglehetősen nagy mennyiségű anyagban.

A megyei közigazgatásban ugyancsak fontos szereppel bírt az úgynevezett közigazgatási bizottság, amely a megyében székelő legfontosabb önkormányzati és állami hivatalok vezetőit tömörítette. Sajnos a bizottság nagy mennyiségű, és információban gazdag iratállománya legnagyobbrészt még feltáratlan, rendszerezésre és jegyzékelésre szorul, de — ma még inkább elméleti — fontossága miatt nem feledkezhetünk meg róla a leginformatívabb források számbavételénél.

Egy település 20. századi politikai, társadalmi és áttételesen gazdasági viszonyainak illusztrálásához elengedheteden a választási iratok tanulmányozása és felhasználása. A választási iratok a két világháború között a vármegyei központi választmány működése során keletkeztek, ez volt az a szerv, amely a választásokat bonyolította. 1990 után a területi és helyi választási bizottságok kapták ezt a feladatot. Az 1947 és 1989 közötti tanácsi és országgyűlési választási iratok szinte teljesen érdektelenek, forrásértékük minimális. Ezzel szemben az 1920 és 1947 közötti, valamint az 1990 utáni időszak választástörténete kiemelkedő jelentőséggel bír. A század első felét illetően leginkább az országgyűlési választások, míg 1990 után mindenfajta választás (népszavazás, önkormányzati, ország- gyűlési, sőt a társadalombiztosítási választások) iratanyaga szinte hiánytalanul a kutatók rendelkezésére áll a Zala Megyei Levéltárban. Ez az irattípus rendkívül sokrétű, adatgazdagsága szinte kimeríthetetlen lehetőségeket nyújt a feldolgozásra. A nyers választási eredmények a kerületi,

43