Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)
A Balaton-felvidék elcsatolása Zalától
Zalai Millennium 43. A BALATON-FELVIDÉK ELCSATOLÁSA ZALÁTÓL A történeti Zala vármegye kialakulásától kezdve a XX. század közepéig a mainál lényegesebben nagyobb területet fogott át. A Magyarországtól 1920-ban elcsatolt Muravidék és Muraköz mellett Alsóörsig a Balaton- felvidék is Zala vármegye részét képezte. Közel 6000 km2-es területével Zala az ország nagy kiterjedésű megyéi közé tartozott. A nagy és főleg északkelet-délnyugati irányban hosszan elnyúló megyeterület azonban a közigazgatás fejlődésével egyre több problémát o- kozott. Az egykori Zala legkeletibb részének, Balatonfüred környékének gazdasági központját, piacát a közel fekvő Veszprém városa jelentette, itt adták el terményeiket és szerezték be a szükséges iparcikkeket. A természetes vonzáskörzetnek azonban ellentmondott a közigazgatási beosztás. A megye székhelye, Zalaegerszeg igen távol feküdt Füredtől és a járásszékhely, Tapolca sem gyakorolt e vidékre gazdasági vonzó hatást. Ráadásul Tapolca környéke is közelebb esett Veszprémhez, a két települést kiválóan kiépített állami út kötötte össze. A közigazgatási és gazdasági vonzáskörzetek egyezésének fontosságát a csopaki szőlőbirtokosok már egy 1790-es közgyűlési határozatukban is jelezték: „szörnyű nagy kárára van mind a nemességnek, mind a% adó^ó ssyegénségnek, hogy esyen réssye a nemes Vármegyének csak mind egy túró sysák, úgy csúszik a Balatony és Veszprém vármegye kö%é. ” A szőlőbirtokosok el is döntötték, hogy a következő országgyűlésen kérni fogják a tapolcai járás Veszprém vármegyéhez kerülését. A kérdéses terület elcsatolása azonban nem történt meg. Az 1848-as forradalom utáni évűzedek a közigazgatás átalakulását és gyors fejlődését, valamint a szakigazgatási ágak differenciálódását indították el. Egyre feszítőbbé vált az ellentmondás a térség földrajzi helyzete, területi és települési kapcsolatrendszere, valamint közigazgatási beosztása között. Ennek okán több kezdeményezés és kísérlet született a kedvezőtlen helyzet megváltoztatására vagy legalább javítására. 1851-ben például a soproni kerület (ide tartozott Zala megye is) vezetője a megye legkeletibb hat községét Veszprémhez csatolta, mely állapot 1860-ig állt fenn. 1873-ban pénzügyi és igazgatási okokból gróf Szapáry Gyula belügymi134
