Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)
A Balaton-felvidék elcsatolása Zalától
niszter nyújtott be az országgyűlésnek egy átfogó közigazgatási területi reformtervet, mely az egész tapolcai járás leválasztását tartalmazta, a javaslat azonban még tárgyalásra sem került, noha a vidék lakossága körében is folyamatosan jelen volt az igény a Veszprém vármegyéhez kerülésre. Minden reformkísérletnél erősebb volt azonban a vármegyék komoly politikai hatalommal rendelkező hajdani köznemességének ellenállása. A nemesség évszázadok politikai harcaiban, a kapcsolatok, hagyományok és önérdek alapján megyénként szinte megbonthatatlan „családi egységekké” állt össze. Ez alapján e „csoport” minden módon ellenállt az olyan reformoknak, mely megbontásukat eredményezte volna, így a vármegyék területi rendezésének is. Ennek szellemében olvashatjuk a Zala vármegyei közgyűlés egy 1889-es határozatában a következőket: „A.zpn kérdés, bog falaton Füred és vidéke Zalavármegyéből Veszprém vármegyébe át ke beletessék [...], megszűnt függő kérdés lenni akkor, midőn Zalavármegye valahányszor e kérdés felmerült, mindig következetesen kijelentette, hogy falaton Füred és vidékének elcsatolásába beleegyezni semmi körülmények között nem hajlandó. ” A Balaton-felvidék a két világháború között A vármegyei közgyűlés más módon is gyengíteni kívánta az elszakadási törekvéseket. A balatonfüredi járás kialakításával kívánták azokat a 135
