Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)

Piacok, vásárok, sokadalmak a középkori Zalában

Nézzünk bele közelebbről egy zalai vásártartási jogot engedélyező oklevélbe!

,Jjxjos, Isten kegyelméből Magyarország stb. királya, tudatjuk mindenkivel akit illet jelen oklevelünk soraival, hogy mi figyelembe véve hűséges híveink a néhai Eend- vai Miklós bán fiainak, Istvánnak és Jánosnak a% irántunk való hűségét és hűséges szolgálatait [...], kérésükre az ő ILendva nevű birtokukon évenként Simon és Jú- dás apostolok ünnepén [okt. 28.] országos vásár tartását engedélyezzük. így minden kereskedőt arra biztatunk, hogy áruikkal a mondott vásárra szabadon menjenek [...], és ott mind személyük, mind ándk a mi védelmünk alatt állnak. Ezt pedig a vásárokon és más nyilvános helyeken tegyék közhírré! Kelt Pécsen, Pünkösd előestéjén [máj. 23.] az Úr 1366. esztendejében. ”

Az oklevélben említett Lendvai Miklós Károly Róbert uralkodása alatt állt a király hűségére, ami a család fényes karrierjének a kezdetét jelentette. Miklós az 1350-es években lett szlavón bán, utódai az ő tisztségét őrizték meg nevükben (bán-fi) és a néhány év múlva már Alsólend- vai Bánffy néven ismert család még közel 400 évig volt egyik meghatározója Zala történetének. Váruk, Lendva felemelkedésének egyik biztosítéka az ott tartott országos vásár volt.

Arra is van példánk, hogy a vásártartási jogot nem város, vár vagy falu, hanem egy egyházi testület kapta, esetünkben Zsigmond király 1427-ben a zalavári bencésrendi konventnek engedélyezte, hogy évente kétszer, Űrnapján és Péter-Pálkor vásárt tartsanak.

A vásároknak az így kialakult és szabályozott rendje a feudális Magyar- országon egészen a XVIII. század végéig volt a kereskedelem legfontosabb színtere.

(B. I.)

9