Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)

Zalai nemesasszonyok a középkorban

Zalai Millennium 2.

ZALAI NEMESASSZONYOK A KÖZÉPKORBAN

A történelemkönyvek lapjain mindig kevés szó esett a nőkről. Nem azért, mert nem volt kiemelkedő szerepük az emberiség történetében, hanem mert a történészek vizsgálódásai figyelmen kívül hagyták őket. A történetírás pl. mindig szívesen foglalkozott a háborúkkal, amelyek során férfiak ölték egymást, ugyanakkor teljesen figyelmen kívül hagyták azokat az alkotó tevékenységeket, amelyek a nőkhöz kötődtek. Csak a legutóbbi évtizedek kutatásai során fordult természetszerűleg a kutatók figyelme a nők helyzetének elemzése során a család felé.

A továbbiakban a középkori zalai nemesi családok életébe kísérelünk meg bepillantani néhány sajátos női sorson keresztül. (Zárójelben megemlítendő, hogy a polgár- és jobbágyasszonyok életéről nagyon keveset tudunk, mert rájuk vonatkozó forrásaink rendkívül szűkszavúak.)

A korabeli magyar törvények, köztük Werbőczy István híres-hírhedt Hármaskönyve, nagyon szigorúak voltak a nőkkel szemben. A középkori felfogás szerint a nemesi vért csak a férfi örökíthette át, és a nő soha nem válhatott teljes jogú személlyé, mert először apja, majd a férje hatalma alatt állt. A törvény a nők vagyoni helyzetét is szabályozta. Örökölni pl. csak a nemesi birtok negyedét örökölhette, ezt leánynegyednek hívták és ingóságokban kellett kiadni. Egy érdekes kivételt ismert a jog, ha minden férfiörökös kihalt, a király lehetőséget adott arra, hogy lányutód is örökölhesse a birtokvagyont, kijelentvén, hogy a nevezett lány jogilag tulajdonképpen fiú. Ez az eljárás volt a fiúsítás. Zala megye történetéből ismert példa, Kani- zsay László halálával férfiágon kihalt a nagymúltú család, de Orsolyát 1534- ben fiúsította Szapolyai Ferdinánd király és ezután feleségül vette Nádasdy Tamás, a leendő nádor.

Házasságkötéskor a lány szüleitől hozományt kapott, ami ugyan jogilag az övé volt, de a házasság fennállása alatt a férj kezelte. Szintén a házasság megkötésekor ő a rokonaitól jegyajándékot kapott, ami ingóságokból állt és mindig a tulajdona maradt. Ugyanekkor kapta a hitbért férjétől a házassági kötelezettség teljesítéséért, de ennek kifizetését csak a házasság megszűnésekor kérhette a nő a férj családjától.

10