Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)
Zalaegerszeg botrányos bíróválasztása
városháza előtt békésen várakozó zalaegerszegi polgárokat az összeférhetetlenségéről és mocskolódásairól ismert ,,Osvald Károly vezérlete alatt már előtte való nap a hegyekrül becsődített, lerészegített, s verekedést szándékkal megtelt nagyszámú sokaság” megzavarta, és őket erőszakkal a helyszín elhagyására kényszerítette. Többeket megvertek, és számos polgárt megakadályoztak választási jogának gyakorlásában. Osvald Károly ezután a „zsebébül elővett cédulárul csakhamar lefőispányolta az egész tanácsot” — azaz a maga jelöltjeit kiáltatta ki tisztviselőknek. A bíróválasztásból kizárt polgárok panasszal fordultak Zala megye közgyűléséhez, és a eset kivizsgálását kérték. A vizsgálat elrendeléséről értesülő Osvald Károly — és hat társa — november 13-án az ellene panasz- kodókat jelentette fel a vármegyénél. „Lefolyt 1844. év előtt Zalaegerszeg mezővárosának tisztválasztását mindig az egy értelem és érzelemnél fogva, minden korteskedés nélkül, legszebb renddel gyakoroltuk” — írta Osvald. .Történt azonban, hogy írt 1844. évben Jákum Ferenc és Rozner Mihály a kortes kedés magvát elhintvén, étel-ital által a népet jelingerelvén, a legjobb jellemű egész tisztikart kitették. 1845-i tisztválasztáskor hasonló módon a nép közül sokakat elcsábítva zászlóhordozással a választási rendet nemcsak felzavarták, hanem jellem nélküli lakosokat (kiszorítván a magyarságot a választásból) tétettek elöljárókká. [...] E folyó év november 3-i tisztválasztásnak részükre leendő szerencsés kivihetésére pedig a hegyi lakosokat vendégelni, ezeket mozsárágyú lóvésekkeli mulatsággal magokhoz édesgetni, s valamint ezeket, úgy a városbeli lakosokat avval ámítani szemtelenkedtek, ha hogy az egerszegi nemes urak a közmunkát, katonatartást meg nem teszik, és ezen terhek elvállalásárul írást nem adnak, a tisztválasztásban részt nem vehetnek, mert az új törvény így rendelte. ” A megyei vizsgálóbizottság 1846. december l-jén kezdte meg a zalaegerszegi tisztújítás körülményeinek tisztázását. A tanúvallomásokból bebizonyosodott, hogy a választás nem fejenkénti szavazással, hanem az egyik párt teljes kirekesztésével (elzavarásával), és a tervezettnél két órával korábban történt. A visszaélések egyik koronatanúja a Zalaegerszegen élő megyei főorvos, Smalkovits Mihály volt. Smalkovits nyilatkozata arról tanúskodott, hogy az Osvald Károly és Horváth Ferenc, megyei tisztes esküdt, valamint Merkl János által vezetett, „több hetekig dologtalanul tobor- Zp, éjjel-nappal részegeskedő, [...] egyik korcsmábul a másikba zalámboló, bőszült állatokként bömbölő, verekedő, maga után jártában-keltében csupán gyalázatot s minden jók megvetését hátrahagyó csőcselék csapat magát magyarnak csúfolván, a 81