Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)
Zalaegerszeg botrányos bíróválasztása
náluknál tehetősb, eszesebb, józanabb magaviseletű, rendes foglalatosságaik után híven eljáró nyugalmas részét a városiaknak németeknek nevelte el, egek kögé számítván minden urakat is, kik [...] a tisgtválasgtó magyar párt kolomposának önkénye a- latt közlegény ke dni sgégyenlettek, r velük ellenkező véleményben voltak A „magyar párt” többségét a főorvos véleménye szerint „a nép rongyosa r legalja” tette, és már előre hirdették, hogy nem hajlandók a városban még csak ki sem hirdetett megyei szabályrendelet alapján tartani a tisztújítást, sőt kijelentették azt is, hogy „a németeket inkább leverni, mintsem agoknak a vá- lasgtásban tért engedni késgek A megyei vizsgálóbizottság nemcsak azt derítette ki, hogy a tisztújítás az elfogadott szabályrendelet mellőzésével történt, hanem azt is, hogy a jogszerűdenül megválasztott városbírót, továbbá öt tanácsosát és a kórház gondviselőjét korábban hűtlen kezelésért — sikkasztásért — marasztalta el az úriszék, ezért őket semmilyen városi hivatalra nem lehetett volna választani. A szóban forgó tisztviselőket elmozdították hivatalukból, és helyükre — az uradalom jóváhagyásával — ideiglenes tisztviselőket választottak. A vizsgálati iratokból kitűnik, hogy Zalaegerszeg í 846-os tisztújítása során ugyanaz a jelenség játszódott le, mint Zala megye követválasztásai és tisztújításai során már évek óta: a liberális és konzervatív erők összecsapása. Míg a zalaegerszegi „magyarpárt” ve.zetői, Osvald Károly, Horváth Ferenc és Fábián Pál meggyőződéses konzervatívok voltak, és a kormánypárt megyei kortesvezérei közé tartoztak, addig a németnek csúfolt egerszegi párt hívei, akik „jógán haladó lakosoknak” neveztek magukat, a meggyőződéses liberálisok köré csoportosultak. A konzervatívok zalaegerszegi hatalomátvételi kísérletét — amely ráadásul jogszerűdenül történt — tulajdonképpen a liberális befolyás alatt álló megyevezetés hiúsította meg. (M. A.) 82
