Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)

Magyarosítás a reformkori Muraközben?

mint alapelv, és remélhetőleg sohasem les% hogy aki Magyarországon nem tönsökös magyar, annak el kell felejtenie nyelvét, és hogy Magyarországon csak a magfar nyelv legyen uralkodó”.

Ilyen körülmények között a magyar nyelvoktatás muraközi fejlesztését célzó megyei törekvések sem járhattak sikerrel. Amikor a zalai népiskolák helyzetének felmérésére Zala megye „népnevelési választmányt” alakított, tagjai 1840-ben elkészítették Muraköz népiskoláinak teljes körű, részletes felmérését is. A felmérés mind a terület iskolákkal való ellátottsága, mind a gyermekek beiskolázási aránya, mind pedig a magyar nyelv oktatásának eredményessége szempontjából siralmas képet mutatott. Muraköz 7 mezővárosában és 115 községében mindössze 21 népiskola működött, és ezeket mintegy 1110 fiú és leánygyermek látogatta. A muraközi települések alig több mint 1/6-a rendelkezett tehát csak népiskolával, és a nem nemes népesség gyermekeinek legfeljebb 10 %-a vehetett részt iskolai oktatásban. Muraközben hozzávetőleg minden ötvenedik lakosra jutott egy tanuló, és 52- 53 tanulóra jutott adagban 1-1 tanító. Muraköz népiskolai ellátottsága jelentősen alulmúlta Zala megye egészének a környező megyékéhez viszonyítva alacsony ádagát is. A horvát lakosság legnagyobb részének ilyen módon még alkalma, lehetősége sem volt a magyar nyelv — Zala megye által szorgalmazott — elsajátítására.

78

Magyar-horvát olvasókönyv 1837-ből