Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)
Magyarosítás a reformkori Muraközben?
Zalai Millennium 24. MAGYAROSÍTÁS A REFORMKORI MURAKÖZBEN? A történelmi Zala megye délnyugati részén, a Dráva és a Mura által határolt Muraközben a lakosság többsége évszázadok óta horvát anyanyelvű volt. Muraköz mezőgazdasága, valamint az itt élők életszínvonala a reformkorra meghaladta Zala más területeinek fejlettségi szintjét. A horvát lakosság sem életkörülményeit, sem anyagi viszonyait tekintve nem érezhette magát hátrányban a környékbeli magyar lakosság nem nemes tömegeihez képest, sőt a Festetics uradalommal kötött korai örökvált- ság-szerződések révén némi előnyre is szert tehetett. A megélhetési gondok tehát nem igazán gerjeszthettek közöttük nemzetiségi konfliktust; annak lehetőségét sokkal inkább a 1790-es években induló, és a magyar nyelv terjesztését, használatának kiszélesítését célzó nemzeti mozgalom hordozta magában. A nemzeti mozgalom egyik zalai zászlóvivője a keszthelyi Georgicon megalapítója, Muraköz új földesura, Festetics György gróf volt. Zala megye 1793. február 18-i közgyűlésén Festetics sérelmezte, hogy „muraközt uradalmának lakosai, mintha nem is Magyarországon laknának, a magyar nyelviül teljességgel idegenek, és ayt megtanulni éppen nem akarják”. Festetics kifogásolta, hogy Muraközbe a zágrábi püspök csak horvátul és németül tudó papokat küld, és a falusi jegyzők is többnyire csak e két nyelvet ismerik, a magyart nem. Az iskolákban elhanyagolják a magyar nyelv tanítását, mivel a lakosság horvát anyanyelve mellett csak a németet oktatják. A gróf három módot látott arra, hogy a magyar nyelv tanításáról és használatáról alkotott 1792:7. törvénycikknek e téren érvényt szerezzenek: 1. ha Muraközt kiveszik a zágrábi püspök hatalma alól és a nemrég szervezett szombathelyi egyházmegyéhez csatolják, 2. ha a falusi iskolákban a horvát mellett nem a németet, hanem a magyart tanítják, 3. ha a helységek csak magyarul tudó jegyzőket fogadnak. Az elkövetkező évtizedekben Zala megye mindhárom megoldással próbálkozott, Muraköznek a zágrábi egyházmegyétől történő elszakítását pl. több alkalommal is kezdeményezte. Az ügy 1829 nyarán — országgyűlési támogatással — a bécsi államtanács elé került, az államtanács azonban határozottan elutasította Zala megye igényét, mondván: , jelég nincs kimondva 11
