Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)
A falu jegyzője II. József korában
megyéi közül összehasonlíthatatlanul a legjobb helyzetben volt. Az összeírás során a megyében 547 települést vettek alapul. Település van nincs Muraközt j. 101 36 65 Szántói j. 82 75 7 Égerszegi j. 110 103 7 Tapolcai j. 74 74Lövői j. 101 98 3 Kapornaki j. 79 68 11 Összesen 547 454 93 A jegyzők személyére vonatkozóan nevükön kívül nem tartalmaz adatokat az összeírás. A lövői járás névsorából megállapítható, hogy a jegyzők közt szinte alig volt nemes. Számarányuk mindenképpen 20 % alatti volt. A kapornaki járásban 25 faluban a helybéli, vagy a szomszéd falu tanítója látta el a jegyzői feladatokat. Ezzel szemben a lövői járásban mindössze 7 olyan település van, ahol a jegyző és a tanító ugyanaz a szeméh Eg)’ jegyző sok esetben nemcsak egy-, esetenként három vagy ennél több faluban is dolgozott. A zsitkóci Deák Ferenc például 8, Seregén József pedig nem kevesebb, mint 1Ü település „tollúi vitte” (Lövői járás). A kapor naki járásban 8 olyan jegyző volt, aki 2-3, illetve 4 falu ügyeit intézte A tapolcai járásban csak Takács l 'erenc, Vassi Mihály és Pálffi jános vállalta 2-2 község megbízatását. Fizetésük a megválasztásukkor kialkudott bér volt. Ez az esetek többségében pénz volt, de számos más példával is találkozunk. Néhány cselben ingyen szolgáltak. Érdekes, hogy a XVIII. század végén a jegyzők fizetése általában elmarad a bíróétól. A talujegyzős intézmény a parasztközösségek és a felvilágosult abszolutizmus érdekeinek találkozása eredményeként jött létre a feudális kor utolsó évtizedeiben. A jegyző, faluja sajátos hatáskörű tisztviselője volt, aki ellátta az írásbeliséget, a közigazgatási, adózási, gazdasági slb. ügyekben, de egyben a közösség érdekében is. A világi értelmiség népes alsó rétegét képezte. (K. I 46
