Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)
A város és gimnáziuma
Ml].].! ,\\H'M 14. A VÁROS ÉS GIMNÁZIUMA Nagykanizsáról szólva szinte közhelyszerű az a megállapítás, miszerint a település modern, polgári értelemben vett várossá válásában a Bach- korban kiépült vasút játszotta volna a döntő szerepet. Az kétségtelen, hogy Kanizsát iparos és kereskedő várossá szerencsés fekvése tette, hisz itt találkoztak a Kaposvár, Zágráb. Csáktornya—Friedau és a Zalaegerszeg—Körmend télé vezető utak, tehát az igen eltérő gazdasági jellegű területeket ösz- szekötő utak egyik csomópontja volt. Fejlődése azonban egészen az 1770- es évekig a megye más mezővárosaihoz hasonló módon haladt, Ez a feilődés azonban a ’70-es évektől felgyorsult, új irányt vett. libben a váltásban alapvető szerepet játszott az 1765-ben létrehozott gimnázium. A gimnázium ugyanis nem a helység, hanem egy nagy terület egyetlen középiskolája volt. Hogy a nagy nehézségek között, 1765-ben megnyitott iskola, melynek tanári személyzete összesen három piarista szerzetesből állott, mekkora szükségletet elégített ki, mutatja, hogy mindjárt az első évben az öt felsőbb — tulajdonképpeni gimnáziumi — osztályba 183 tanuló iratkozott be. Ezek természetesen az előző osztályokat más iskolákban végezték, és köztük mindösz- szc 10 volt kanizsai lakos, 92 került be Zala megye egyéb helységeiből, 45 más dunántúli vármegyékből, persze főleg Somogy és Vas megye területéről, de akadtak veszprémiek, baranyaiak, tolnaiak is. 14-en jöttek Horvátországból, 6-an Magyarország egyéb területeiről — még m uraiak és trencseniek is voltak köztük 14-ről nem tudjuk megállapítani származási helyét, mert év közben eltávoztak vagy eltávolították őkei, e- éppen csak a nevüket legyezték tel az intéz;. \ irág Benedek, a gimnázium egyik eiső tanulója I
