Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)

A Balaton-felvidék elcsatolása Zalától

területi problémákat orvosolni, melyek az érintett települések lakosságá­nak elszakadási törekvéseit okozták. Fontos szerepet játszott a járás léte­sítésében az az előremutató szándék is, amely a közigazgatás közelebb hozatalával is segíteni próbált az itt élőkön, akiknek nagy részét súlyo­san érintette a történelmi borvidéket pusztító filoxérajárvány. A járás fel­állítását a belügyminiszter azonban csak 1908-tól engedélyezte. A megyék átfogó területi rendezése nem történt meg a két világhábo­rú közötti időszakban sem, a szakemberek részéről azonban ekkor sem volt reformkoncepciókban hiány. Főleg a ’30-as években kapott komoly teret az a gondolat, hogy mivel a tó környéke földrajzilag, gazdaságilag, kulturálisan egybetartozó táj, összehangolt fejlesztése a legjobban úgy biz- tosídiató, ha e terület közigazgatásilag is összetartozik. Eszerint tehát indokolt a Balaton vármegye kialakítása. Balaton-felvidék problematikus helyzetének megoldása csak a II. vi­lágháború után történt meg. 1945 nyarán döntött Eriiéi Ferenc belügy­miniszter a balatonfüredi járás nagy részének elcsatolásáról, amit az érintett községek képviselőtestületeinek döntő többsége üdvözölt és tá­mogatott, viszont Zala közgyűlése erélyesen ellenzett. A kérdéses vidék 1946. január 1-jei hatállyal mégis Veszprém vármegyéhez került. Az 1950- es országos megyerendezés keretében tovább csökkent Zala területe, március 16-tól a tapolcai, sümegi és keszthelyi járásokat is Veszprémhez csatolták. E rendeletekkel Zala elvesztette teljes Balaton-partját, és sok olyan település került át a szomszéd megyéhez, melyek számára a Zalá­hoz tartozás sokkal kedvezőbb volt. A tó környékét tudatosan osztották be mindössze két megyéhez, a cél a minél kevesebb közigazgatási egy­séghez sorolás volt. Ezzel visszaköszöntek azok a területfejlesztési meg­fontolások, melyek a ’30-as években már felmerültek. Keszthely és kör­nyéke kedvezőtlenné vált helyzetének felismerése Ügyelhető meg viszont abban a korrekciós döntésben, mellyel 1979. január l-jével a keszthelyi já­rást visszacsatolták Zala megyéhez, amely így ismét egy rövidebb tóparti szakaszhoz jutott. (F. G.) 136

Next

/
Oldalképek
Tartalom