Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)
Népbíróság Nagykanizsán
Zalai Millennium 44. NÉPBÍRÓSÁG NAGYKANIZSÁN „A népbíráskodás a nemeitpere megrontóivalszemben” — írta a korabeli igazságügyminiszter. A „megrontók ” megbüntetésének anyagi jogi hátterét a 81/1945. M. E. rendelet (NBR) már 1945 februárjában megalapozta, melyet még ez évben módosításaival együtt törvényerőre emeltek. Ez a jogszabály hozta létre a népbíróságokat, feladatukul elsősorban háborús és népellenes bűncselekmények elkövetőinek büntetőjogi felelősségre vonását határozva meg. A népbíróságok felállítása volt az első lépés az ún. „s^oríalista ”bíróságok szervezése felé. A népbíráskodást a magyar jogrendszerben egyszer már alkalmazott esküdtbíráskodás alapjain valósították meg. Az esküdtek mellett tevékenykedő hivatásos, szakképzett bíró feladata csupán a tárgyalás előkészítésére, vezetésére és az ítélet megszerkesztésére szorítkozott, a bűnösség és a büntetés mértéke kérdésében kizárólag a laikus népbírák határoztak. (A hivatásos bíró csak szavazategyenlőség esetén dönthetett.) Az NBR szerint a nép bírósági ülnököket a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült öt párt — a Polgári Demokrata Párt, a Függeden Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, a Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Szociáldemokrata Párt - helyi szervezetei delegálhattak. Az NBR 1945 májusi módosítása ugyanezt a jogot az Országos Szakszervezeti Tanács helyi szervezeteinek is megadta. A politikai megbízhatóság szempontjai szerint válogatott ülnökök aktív döntéshozatalával félretolták a bírói pálya már a múlt században elfogadást nyert olyan alapvető kellékeit, mint a kellő szakértelem, a rátermettség, a politikai-gazdasági függetlenség, a pártatlan, elfogulatlan, minden befolyástól mentes eljárás, a bírói tisztséghez méltó kifogástalan magatartás, a feddhetetlenség. Sok népbíró feladatát a fasiszta, vagy fasisztának tartott személyekkel való leszámolásban látta, melyhez a népbíróság intézménye szolgáltatta a megfelelő jogi keretet. Többségük semmiféle jogi szaktudással nem rendelkezett, döntéseiket politikai indíttatású prekoncepcióik és több-kevesebb naturális judíciumuk szerint alakították ki. Népbíróságot minden törvényszék székhelyén létesíteni kellett, így megyénkben kettő is működött: Zalaegerszegen és Nagykanizsán. 137
