Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)

Zalaegerszeg és Ola egyesítése

Zalai Millennium 34. ZALAEGERSZEG ÉS OLA EGYESÍTÉSE Az 1867-es kiegyezést követően Zalaegerszeg 1871-ben először nagy­községként, majd 1885-ben rendezett tanácsú városként szerveződött újjá. A rendezett tanácsú státusz megszüntette az addigi járási fennható­ságot, a város önállósága megnőtt, érdekérvényesítési lehetőségei kiszé­lesedtek. Az egykori nagyközségből azonban nemcsak jogilag, hanem a való­ságban is várost kellett formálni. Olyan várost, amely külső képében, megjelenésében is vonzóvá teszi azt polgárai és az ideérkező idegenek számára. A Kovács Károly polgármester által irányított városi vezetés igyekezett mindent megtenni ennek érdekében. Hatalmas lendülettel foly­tak az építkezések, szabályozták és csinosították az utcákat, új középü­leteket emeltek, a település központja lassan városias külsőt öltött. A meginduló beruházások finanszírozása, a városi tisztviselői állo­mány eltartása rengeteg pénzbe került. Ezért sürgősen a bevételek gya­rapításáról kellett gondoskodni. Ezt szolgálta többek között az ún. re­gale megvétele 1887-ben a város egykori földesurától, a szombathelyi püs­pöktől. A regale a bor- és sörmérés jogát, valamint az országos vásáro­kon történő helypénzszedés jogát foglalta magába. A vételárnak és a város egyéb tartozásainak a törlesztésére a képviselő-testület nagy összegű köl­csön felvételét határozta el. Az óriási tehervállalások azonban nem álltak arányban a város jövedelmeivel, a hiányzó összeget a helyi lakosokra ki­vetett pótadóval kellett előteremteni. Érdemes volt tehát az adózó pol­gárok számát is bővíteni. Ezt a lehetőséget ismerték fel az egerszegiek, amikor a várossá válás után felvetődött, hogy a két szomszédos települést, Ólát és Kaszaházát Egerszeghez kellene csatolni. A városatyák különösen az Ólával való egyesítést szorgalmazták. A falu ekkorra már teljesen összeépült a várossal és egykori kiváltságai foly­tán házankénti kocsmáltatási joggal rendelkezett. Egerszegnek viszont csak úgy hozhatott hasznot a frissen megvásárolt bor- és sörmérési jog, ha minél kisebb volt a konkurencia. Bár az Egerszeg és Óla határán lévő huszárlaktanyát nagy áldozatokkal a város építtette, az itt elszállásolt kato­nák kényelmesebbnek találták az ólai kiskocsmákat látogatni, mintsem Egerszegre begyalogolni. Az Ólában tartott épületfa vásárra érkező ke­107

Next

/
Oldalképek
Tartalom