Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)
Zalaegerszeg és Ola egyesítése
reskedők, fuvarosok szintén az itteni házakban, kocsmákban kerestek maguknak és lovaiknak éjszakai szálláshelyet. A haszon ebből is az olaiak zsebébe vándorolt. Mindezt Egerszeg fölöttébb sérelmezte, s elsősorban anyagi érdekektől ösztönözve kívánt a helyzeten változtatni. A belügyminisztériumhoz eljuttatott kérvényben a város az összes lehetséges érvet felsorakoztatta a két falu Egerszeggel való egyesítésének szükségessége mellett. A fenti sérelmek bemutatásán kívül elmondta, hogy az egerszegi határ az illető községek határát csaknem teljesen körülveszi, Óla esetében pedig közbiztonsági szempontokra is hivatkozott. Az érintettek azonban hallani sem akartak a társulásról. Egerszeg tetemes adóssága és növekvő beruházásai láttán úgy vélték, hogy csatlakozásukat követően az addigihoz képest sokkal több pótadót kellene fizetniük. Óla emellett kocsmáltatási jogát is féltette. A belügyminisztériumi döntés az összes körülmény figyelembevételével 1887. július 5-én született meg. Ez az olaiak határozott tiltakozása ellenére kimondta a falu Egerszeghez csatolását. Kaszaháza esetében nem tartotta megalapozottnak a felhozott indokokat, s a város egyesítési kérelmét elutasította. 108 Zalaegerszeg és a szomszédos községek határa 1887-ben
