Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)
A nagykanizsai törvényszék vezetői
Talán a legnehezebb feladat a törvényszéki elnökök sorában Hännig utódának Haám Ernőnek jutott. Azután, hogy tíz éven át a keszthelyi járásbíróságot vezette 1940 novemberében vette át a bíróság vezetését. Elnöksége ideje alatt a háború, majd a politikai változások által előidézett számtalan nehézséggel kellett megküzdenie általában is a jogszolgáltatásnak. Nagykanizsán a hivatali személyzet cg)’ része a hadműveletek miatt távol volt, a háború befejezése után a törvényszéki épületben hónapokon át az orosz katonai parancsnokság székelt szinte leheteden körülmények közé kényszerítve a bíróságot. Haám Ernő vezetése alatt a törvényszék viszonylag gyorsan normalizálta ugyan működését, ám e kétségtelen tény sem mendrette meg őt posztján. A törvényszék elnökét 1948 nyarán „az igazságszolgáltatás demokratizálása érdekében ” azzal az indokkal távolították el tisztségéből, „mert magaviseleté és munkája nem felel meg a demokratikus igazságszolgáltatás érdekeinek. ” Felettesének bizalmas minősítésű levelében a leváltott elnök erre többek közt azt írja: „Ezen általános megállapítás ellen védekezni nem tudok [. j.Hogy magaviseletem nem lett volna megfelelő az nyilván csak téves információnak lehet csak az eredménye. Egyszerű, szegény családból származom, atyám uradalmi alkalmazott volt, aki minden vagyon nélkül halt el miután hat gyermekét felnevelte [...]. Életkörülményeim mindig olyanok voltak, hogy csak a legszerényebb életszínvonal fenntartására voltak elegendők [...]. Nyugodt lélekkel állíthatom, hogy egész pályámon minden protekció és nagyúri összeköttetés nélkül haladtam felfelé kizárólag saját érdemeim elismerése követkéz^ tében. ítéleteimben nem voltam részrehajló érdemek szerezfetése céljából". A Nagykanizsai Törvényszék 1950. június 30-ával szűnt meg. Utolsó vezetője a letenyei járásbíróság éléről áthelyezett Korposs Ádám volt, aki egyben a Zalaegerszegi Megyei Bíróság első elnöke is lett. (H. Zs.) 106
