Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)

II. Adalékok Zala megye bíróságainak, ügyészségeinek és közjegyzőinek hivataltörténetéhez

ben ismét döntés született az új igazságügyi épület felépítéséről. A Hübner Tibor tervei alapján készült ugyancsak az Erzsébet-téren álló új, két emeletes „Igazságügyi Palotába” 1937 augusztusában költö­zött be a két bíróság, valamint az ügyészség. A Csáktornyái Törvényszék elhelyezésére nézve forrást jelenleg még nem sikerült feltárni. Miután itt 1875 októberétől már csak já­rásbíróság működött, annak elhelyezési kérdéseivel alább foglalko­zom. 1.1.3. Törvényszékek ügyforgalma Az ügyforgalom vizsgálatának kiinduló adata a főlajstrom-rend- szer bevezetése (1915.) után a legnagyobb főlajstromszám éves érté­ke. Sajnos ezt megelőző évekből nem igen maradt fenn értékelhető forrás az ügyforgalmi tevékenységről, részadatokból inkább csak kö­vetkeztetéseket lehet levonni. Zalaegerszegen a szakszerűtlen irattá­rozás és részben az ugyanilyen selejtezés, Nagykanizsán pedig a há­borús események pusztították el az elődleges forrásbázis jelentős ré­szét. A Csáktornyái Törvényszék valamivel több mint három és fél éves működéséről szintén csak minimális iratanyag áll rendelkezésre. Miután 1915-től egyik törvényszék sem volt már telekkönyvi ha­tóság, ez nagyban tehermentesítette is őket. Az ilyen jellegű ügyek száma az 1910-es évek elején már többször elérte a 10.000. iktató­számot is, ezzel szemben a lajtromozott büntető, polgári és peren kí­vüli ügyek iratai éves szinten 2.800-4.000 között mozogtak. A terü­leti elcsatolások előtt a Nagykanizsai Törvényszék ügyforgalma va­lamivel magasabbra tehető, mint a Zalaegerszegié - ezt a bírói lét­számban megfigyelhető eltérés is alátámasztani látszik. Az 1920-as évek közepétől az arány lényegében kiegyenlítődik, bár Nagykanizsa ügyforgalma még mindig árnyalatnyival magasabb volt. A Csáktor­nyái Törvényszék ügyforgalmáról forrásanyag hiányában megalapo­zott megállapítások nem tehetők. A Zalaegerszegi Törvényszék két háború közti átlagos évi legna­gyobb főlajstromszáma 2.700 körüli, 1920-tól 1931-ig lassú, de fo­lyamatos csökkenést mutat. Ezt követően 1944-ig 2.000-2.800 között 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom