Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)

II. Adalékok Zala megye bíróságainak, ügyészségeinek és közjegyzőinek hivataltörténetéhez

ingadozott. Az önkényesen kiválasztott, de egyébként teljesen tipikusnak tekinthető 1929-es évet alapul véve a leggyakoribb ügycsoportok:55 Elsőfokú polgári per és vagyonjogi kereset: 31 % (769 ügy), első fokú bűnügy: 26,5 % (680 ügy), fellebbvitt bűnügy: 12,5 % (325 ügy), peren kívüli ügy: 8 % (204 ügy), fellebbvitt polgári peres ügy: 7,6 % (195 ügy), házassági kereset: 2 % (52 ügy). Általánosságban megállapíthatjuk, hogy a fellebbvitt ügyeken belül a bűnvádi perek száma minden évben lényegesen meghaladta a polgári esetek számát.

A fenti arányokban az 1930-as évektől kezdődően annyiban jelentkezik változás, hogy számottevően nő az elsőfokú bűnügyek aránya. Azt is mondhatjuk röviden és sommásan, hogy a harmincas évek közepén az első fokú polgári és bűnügyek aránya mintegy 30- 30 %, a fellebbvitt ügyek együtt kb. 20 %-ot, míg az egyéb jellegű ügyek (házassági keresetek, csőd- és kényszeregyezségi ügyek, egyéb nemperes ügyek stb.) szintén mintegy 20 %-ot tettek ki.

Nagykanizsa vonatkozásában az ismert számadatok kevésbé teljesek. Hiánytalan adatok csak a negyvenes évek elejétől vannak. 1940- 41-ben kissé alacsonyabb, 1942-44-ig viszont magasabb a főlajstrom éves legnagyobb adata, mint a zalaegerszegi. Különösen magas ekkor az elsőfokú bűnügyek aránya: 1943-ban 65,5 %: 3.074 ügyből 2.015 bűnvádi per.56 *

1.1.4 Személyzeti viszonyok Nagykanizsán:

A megye két törvényszéke tulajdonképpen azonos személyi állománnyal kezdte meg működését. A valamivel magasabbra prognosztizált ügyforgalom miatt azonban Nagykanizsán egy bírói állással többet szerveztek. Az 1872-es létszám: 1 elnök, 6 törvényszéki bíró,

55A legnagyobb főlajstromszám ez évben: 2.569.

56A Zalaegerszegi Törvényszéken is hasonló volt az arány ebben az évben: 48 %.

36