Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)

I. A magyar polgári kori jogszolgáltatási rendszer alapvető elemei, és ezek fontosabb jellemzői

2.1. Az elsőfolyamodású bíróságok hatásköre

2.1.1. Királyi törvényszékek

A királyi törvényszék általános hatáskörű elsőfolyamodású, illetve fellebbviteli bíróság volt. Másodfokú bírósági funkciója polgári ügyekben kezdettől fogva volt, a járásbíróság elé tartozó bűnvádi ügyekben pedig a bűnvádi perrendtartás életbelépésével8 vált fellebbviteli fórummá.

ítélkezési szempontból a törvényszék fölöttes hatósága az az ítélőtábla volt, amelynek területi illetékességébe a kérdéses törvényszék tartozott. A törvényszék első- és másodfokú ítéletei ellen egyaránt az ítélőtáblához lehetett fellebbezni, csupán az 500 Ft értéket meghaladó sommás perekben hozott ítéletek elleni felülvizsgálati kérelmek számítottak kivételnek, ezek esetében 1915-ig a Kúria döntött.

A törvényszék büntető és polgári ügyekben három tagú tanácsban határozott.9 Kereskedelmi ügyekben a tanács két ülnök tagja az ipari és kereskedelmi kamarák által választott tag volt.

Az 1871. évi XXXI. te. 18. §-a tételesen rögzítette a törvényszékek hatáskörét:

a. ) mindazon polgári peres és peren kívüli teendők, amelyet a

polgári rendtartás (1868. évi LIV. te.) szerint a korábban fennállott első folyamodású társas bíróságokhoz (városi, megyei, kerületi, széki és vidéki törvényszékek) tartoztak,

b. ) váltó és kereskedelmi ügyek, melyekben a pesti kir. ítélőtábla területén a királyi váltótörvényszékek jártak el, kivéve a pesti és budai kir. törvényszéket,

c. ) az 1868. évi XXI. te. 79. §-ban érintett kártérítési keresetek,

d. ) az 1868. évi XXI. te. 100. §-ban érintett ügyek, amelyek

eddig a pénzügyi törvényszékek hatáskörébe tartoztak,

e. ) űrbéri, tagosítási és arányosítási ügyek,

1900. január 1.

9 1881. évi LIX. te. 3. §.

13