Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)

I. A magyar polgári kori jogszolgáltatási rendszer alapvető elemei, és ezek fontosabb jellemzői

f.) mindazon bűnvádi ügyek, melyek a törvények és törvényes gyakorlat szerint az eddig fennállott társas bíróságokhoz tartoztak.

Ezen túlmenően a törvény főszabályként állapította meg, hogy a telekkönyvi teendők ellátása is törvényszéki hatáskör, és csupán kivételes esetben, célszerűségi okokból engedte felhatalmazni az igazságügy-minisztert, hogy valamely járásbíróságot telekkönyvi hatósággal ruházzon fel.

Hatáskörileg ide tartoztak továbbá a cégjegyzéssel és a csődeljárással kapcsolatos elsőfokú ügyek, ezekben mint kereskedelmi, illetve mint csődbíróság járt el a törvényszék.

Bányabíróságként, pénzügyi bíróságként viszont csak egyes kijelölt törvényszékek ítélkezhettek. Ezek területi illetékessége ilyen ügyekben más bíróság területére is kiterjedt. Hasonló megoldást követtek a sajtóbűncselekmények ítélkezésében is. A XIX. század végén az országban 8 bányabíróság, 18 pénzügyi bíróság és 13 sajtóbíróság volt.

A törvényszékek számtalan hatásköri módosulásának bemutatására ehelyütt nem vállalkozom, csupán az egyes hatáskörcsoportokat kívánom körvonalazni.

A törvényszékek hatásköre általánosan a következő három nagyobb ügycsoportra volt osztható:

I. Polgári ügyekben a törvényszék különösen a következő ügyekben járt el:

A.) Elsőfokú bíróságként:

1.) Polgári perekben: - közpolgári perek,- házassági perek,- váltóperek,- kereskedelmi perek,- birtokrendezési perek,- bányaperek (csak a kijelölt törvényszékek),- tengerészeti perek.

14