Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)

IV. Selejtezési eljárás a jogszolgáltatásban

- Csak a befejezett ügyekre vonatkozó iratok, s azok is csak akkor voltak kiselejtezhetek, ha a jogerőre emelkedés után 32 év már eltelt. Ez az általános elévülési idő honosodott meg a feudális magyar jogban, Werbőczy is ezt említi a nemesi ügyekre nézve. Az általános elévülési idő egyébként csak nagyon szűk körben nem érvényesült.162 63- A selejtezésből ki voltak zárva:- elnöki iratok,- közjegyzői ügyiratok,- felek eredeti okiratai,- végrendeletek, véghatározatok (halál esetére történő meghagyások és ilyen tárgyú rendelkezések),- úrbériségre és úrbéri tárgyalásokra vonatkozó összes iratok.- a korábbi állapotok és szokások ismerete (jog és művelődéstörténelem) szempontjából, vagy történelmi jelentőséggel bíró egyes családokra vonatkozó és különös értékkel bíró ügyiratok,”161- az összes kezelési könyvek és jegyzékek,- valamint telekkönyvi ügyekben a telekkönyvvezetők által láttamozott okiratmásolatok.- A kiselejtezés előtt hivatalos lapban (Budapesti Közlöny), de általában helyi lapokban is háromszor közzétett hirdetményt jelentettek meg, melyben minden érdekeltet felszólítottak, hogy amennyiben a kiselejtezni kívánt iratok közül általuk közelebbről megjelölt iratok további megőrzését kívánják, úgy indokolt kérelmüket a harmadik közzétételt követő egy hónapon belül terjesszék elő. A hirdetményt megküldték továbbá a Magyar Királyi Múzeumok és Könyvtárak Főfelügyelőségének, a Magyar Királyi Országos Levéltárnak, valamint a bíróság illetékességi területén működő valamennyi községi és városi elöljáróságnak.

l62Erről részletesebben lásd: Szaldits Károly: A magyar magánjog vázlata 1937. Bp„ 174-175. p.

I63ZML VII. 9. a. 1908. El. 1/15. A Győri Királyi ítélőtábla Elnökének 1254/1908. sz. leirata.

138