Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)
IV. Selejtezési eljárás a jogszolgáltatásban
- Az ügyiratok irattári jegyzékében a kiselejtezett iratok számánál a selejtezés tényét feljegyezték. Ahol irattári jegyzéket nem vezettek, ott a kiselejtezett iratokról tételes jegyzéket kellett felvenni.- A selejtezést követően a büntetőügyek iratainak megsemmisítését elégetés útján kellett biztosítani, a más ügyekben keletkezett se- lejtpapírt általában árverés során értékesítették, feltéve, ha állaguk erre alkalmas volt. Összességében az 1912 előtti selejtezési eljárást a megőrzési idő viszonylagos hosszúsága, a selejtezés alól kivett iratanyag szűk köre jellemezte. Figyelemreméltó, hogy bárki, aki nyomós indokkal bírt kezdeményezhette, hogy az őt érintő irat fennmaradjon. Ez a szabály tulajdonképpen nyílttá tette az eljárást. Némileg eltérő előírások voltak érvényben az ügyészségi selejtezésnél. Az általános elévülési idő itt nem játszott szerepet. Egyrészt differenciált egyedi határidőket hívott életre a gyakorlat az ügyek bizonyos csoportjában (6-10-12 év), másfelől pedig gyakran valamely eseményhez, vagy időponthoz kötötték a selejtezhetőség engedélyezését (pl. a büntető törvénykönyv életbelépése előtt keletkezett iratok, vagy 1900. január 1-jéig vezetett nyilvántartások). A nem selejtezhető iratok körét is tágabban vonták meg. így általában megőrizendők voltak:164- A kezelési könyvek és jegyzékek (iktató- és mutatókönyvek, sorkönyvek, kézbesítőkönyvek, nyilvántartókönyvek).- Bűnügyi és rabtartási számadások, büntetési pertárnaplók, számadási iratok.- Miniszteri és főügyészi rendeletek, személyi ügyek iratai.- Eredeti okiratok, eredeti beadványok, bírósági ítéletek, megszüntető határozatok, végrehajtást elrendelő bírói végzések.- Fogházi törzskönyvek, leltárak, fegyelmi jegyzőkönyvek, értéktárgyak jegyzéke, letéti jegyzékek.- Rendőri Közlöny példányai. IWZML VII. 12. a. Nagykanizsai Királyi Ügyészség elnöki iratai El. 762/- 1905. 139
