Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)
III. Ügyvitel a jogszolgáltatásban
D. Leltárügyek 24. Nem ismert 25. Vegyes ügyek A. Letétek B. Leletek C. Országgyűlési képviselőválasztások névjegyzéke D. Vegyes tartalmú megkeresések 26. Megkeresések A. Törvényszékek megkeresései B. Járásbíróságok megkeresései C. Ügyészségek és pénzügyigazgatóságok megkeresései D-H. Nem ismert I. Népbírósági ítéletek végrehajtása J. Népbíróságtól megküldött iratok A vezetői ügyeket alcsoportonként külön iratborítékban kellett kezelni, amelyre nézve a rendelet megengedte, hogy a járásbíróságokon alkalmazott borítékot alkalmazzák. Az iratborítékon belül az ügyeket sorszámozták, de egyúttal mód volt a sorszámon belül további alszám nyitására is, ha ugyanazon ügyben több irat keletkezése volt várható. Az iratborítékok több évre szóltak, persze nagyobb ügyforgalom esetén egy-egy alcsoporton belül több iratborítékot is felhasználhattak az év során A rendelet 6. §-a szerint az új év kezdetén 1-től kezdődő sorszámmal új iratborítékot csupán azoknak az alcsoportoknak kell nyitni, amelyeknek sorszáma az iratborítékban az elmúlt évben a 100-at elérte. Ezt az előírást - főként a későbbi években - már nem értelmezték mereven, olyannyira, hogy gyakran minden év elején új iratborítékot nyitottak. Némiképp eltérően alakult a személyi ügyekkel kapcsolatos vezetői ügyek kezelése. Egy személyre értelemszerűen csak egy iratcsomó vonatkozott meghatározott alszámon, és ha az illető szolgálati viszonya megszűnt, az így üresen maradt számot a helyére került tisztviselő „örökölte”. 131