Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)
III. Ügyvitel a jogszolgáltatásban
Az ügyészségi elnöki ügykezelés segédkönyveivel kapcsolatosan a szóban forgó IM. rendelet is a járásbírósági elnöki ügykezelésre utalt, eltérő szabályokat csak az elnöki betűsoros mutató vezetésére nézve adott. 3. KÖZJEGYZŐI ÜGYVITEL A királyi közjegyzőkről szóló 1874. évi XXXV. te. komplex jogszabály abban az értelemben, hogy a közjegyzői tevékenység minden szeletére nézve igyekszik legalább keretszabályokat meghatározni. A törvény XIII. fejezete szól az ügyvitelről, míg a XIV. fejezet a „közjegyzői levéltárak” címet viseli. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek a szabályok csak szükségszerűen vázlatosak és csak nagyvonalakban alkalmazhatók, hiszen az egyes közjegyzői feladatokhoz kiadott végrehajtási rendeltek részletesen taglalják az apróbb alaki jogi szabályokat, melyekhez kapcsolódva az ügykezelési előírások is megjelennek. A legfontosabb ilyen rendeletekre a hatásköri részben már utaltam. A közjegyzői ügykezelés alapszabálya, hogy a közjegyző minden általa felvett közokirat eredetijét megőrizni tartozik. (133. §.) E szabály alól csak törvény engedhet szűk körben kivételt, így ha a közjegyző, mint a bíróság megbízottja jár el, vagy ha az eredeti okirat kiadására bírósági határozat kötelezi. Az eredeti okirat kiadását megelőzően arról másolatot kell készíteni, amelyet a helyi bíróság vezetője hitelesít. A közjegyző az eredeti okiratról hiteles kiadványt, vagy hitelesített, avagy egyszerű másolatot ad ki. A hiteles kiadvány bizonyító ereje az eredeti közjegyzői okirattal azonos, tartalmában azzal mindenben megegyezik. „A kiadás annak a közjegyzőnek áll tisztében, aki az eredetit őrzi.” (137. §.) A hiteles kiadványokkal, illetve a másolatokkal kapcsolatos szabályozás is viszonylag részletes volt. A közjegyzői irattárról a törvény 136. §-a, illetőleg bővebben a XIV. fejezet rendelkezett. „A közjegyző tartozik az iratokat rendben tartani, év- és ügyszám szerint alakítandó iratcsomókba helyezni; s lakásán, vagy irodájában biztos helyen őrizni. Az iratcsomó külzetén az év, szám, s ha az iratok nagyobb terjedelme több iratcsomó alakí132
