Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)

I. A magyar polgári kori jogszolgáltatási rendszer alapvető elemei, és ezek fontosabb jellemzői

sítás.7 Ezután bírósági végrehajtót a törvényszéknél csak kivételesen alkalmazhattak, a járásbíróság mellett működő végrehajtó felett saját területén a törvényszék is rendelkezett. Ugyancsak a fenti módosítás szűkítette igen számottevően a végrehajtók kézbesítési hatáskörét, olyannyira, hogy ezt követően az ilyen kézbesítés vált kivételessé.

Levéltárunk önálló fonóként nem őriz iratokat a bírósági végrehajtók vonatkozásában, így e területtel a következőkben már nem foglalkozom.

2. HATÁSKÖRÖK

A feladatkör a jogszolgáltatási szerv egész működésének célját, céljait és azoknak a tennivalóknak az összességét jelenti, amiért magát a szervet létrehozták. A feladatkört mindig jogszabályok állapítják meg.

A tágabb értelemben vett hatáskör a szerv jogosítványainak körét jelenti a feladatkörhöz viszonyítva. Elsősorban azt határozza meg, hogy milyen jogi eszközöket lehet a feladatkör ellátása érdekében igénybe venni. A hatáskör a feladatkörhöz képest eszközjellegű, az egyes feladatok ellátásához nyújt hatékony segítséget. A szemléletesség kedvéért: a bíróság feladata az igazságszolgáltatás (feladatkör), ennek érdekében járnak el polgári és büntető ügyekben, nemperes eljárásokban (hatáskör).

A szűkebb értelemben vett hatáskör azt határozza meg, hogy a különböző szinteken szervezett jogszolgáltatási szervek közül melyik járjon el.

7 1875. évi IX. te.

12