Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)

III. Ügyvitel a jogszolgáltatásban

- Felek nevei és a tárgy.- Az iktatószám.- Irattári jel.

Hasonlóan szűkszavúan fogalmaz a jogszabály a kiadványozást illetően is, csupán egyetlen szabályhelyet találni, amely ezzel kapcsolatban leszögezi, hogy a kiadványok az ügyész, vagy helyettese (alügyész) által iratnak alá.

Az ügyészségi irattár rendszerének kialakítása is rendkívül egyszerű volt. Az ügyiratokat csomókban őrizték, melyeket sorszámmal láttak el; az egyes csomókon belül az iratok szintén sorszámozva lettek. Az irattári jel a csomó száma törve az azon belüli keresett irat sorszámával. Például: 3/15-, azaz ez esetben a harmadik csomóban lévő tizenötödik iratról van szó.

Az utasítás előírta, hogy a rendeleteket az általános irattártól elkülönítve kezeljék, azokról kronologikus jegyzéket vezessenek. Bár csak a rendeletekre nézve szólt az előírás, az ügyészségek ezt a szabályt kiterjesztően értelmezték ide sorolva a felsőbb utasításokat, jelentésre kötelezéseket, körleveleket stb. Ezzel kialakult az űn. hivatali ügyek köre, későbbi elnevezéssel a vezetői ügycsoport.

A bűnvádi perrendtartás159 szabályainak életbelépésével egyidejűleg 1900. január 1-jén az ügyészségek részére is új igazságügy-miniszteri rendelet lépett hatályba, a 4.600/1899. IM. rendelet - elterjedt szóhasználattal az Ügyészségi utasítás, az ÜLJ. A megelőzőhöz képest rendkívül terjedelmes szabályozás nem kizárólagosan az ügyvitellel foglalkozott. Rendelkezett többek között a hivatali állások betöltéséről, az ügyészségi szolgálati viszonyból fakadó jogokról és kötelezettségekről, az ügyészségek működési köréről, felügyeleti tevékenységről stb. A jogszabály második címe foglalja össze az ügyvitelre vonatkozó szabályozást.

A beadványok átvételére és iktatására vonatkozó előírások kifejezetten az ügyészségekre vonatkozó specifikumot nem hordoztak. Az iktatókönyv továbbra is 4 rovatból állt, csak azok tartalma változott:- Beadvány száma, esetleges előszáma, vagy utószáma.

1591896. évi XXXIII. te.

124