Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)

III. Ügyvitel a jogszolgáltatásban

móba foglalandók, s félbeszakítás nélkül lajstromozandók. Az ily csomó az illető község telekkönyvének számával jelöltetik meg, s ha egy csomó nem lenne elégséges: a továbbiak betűkkel különböztet­nek meg, minden ügydarab azonban külön irattári számon lesz meg­jelölendő, b/ az irattári jelzés akképpen történik, hogy az irattári szám a csomó száma alá törtszámmal mindenik ügydarab hátára ira- tik, mint például 10 a/450. Az irattári szám mindenik csomónál elől kezdődik.” Az 1915. január 1 -je előtt irattározott telekkönyvi iratok irattári rendszere tehát a következően alakult. Alapvető az adott településre jellemző ún. telekkönyvi szám. Ezt úgy állapították meg, hogy betű­rend sorrendjében vették a törvényszék teljes területén lévő vala­mennyi települést, függetlenül attól, mely járásbíróság területi illeté­kességébe tartozott. A betűrendnek megfelelő szám felelt meg a köz­ség telekkönyvi számának A helységet jellemző ezen szám olyannyi­ra állandónak bizonyult, hogy ha később a település telekkönyvve­zetését más - de ugyanazon törvényszék felügyelete alá eső - járásbí­róság vette is át, a telekkönyvi szám akkor is megmaradt; sőt igaz ez akkor is, ha a járásbíróság már kezdettő fogva telekkönyvi hatóság­gal bírt. Ezért ha csak egy adott járásbíróságot tekintünk, úgy ott a telekkönyvi számozás minden bizonnyal megszakított, folyamatos számozást csak akkor kaphatunk, ha egészében vesszük a törvény­szék és egyben annak területébe tartozó járásbíróságok telekkönyvi számait. A helységre jellemző számot eshetőlegesen - a település nagysá­gától, az ingatlanforgalom intenzitásától függően - követi az iratcso­mó betűjele. Az első iratcsomó betűjel nélküli, az „a” jelöli a máso­dik csomót, és így tovább. Egyöntetű előírás hiányában a bíróságok eltérő mennyiségű ügyiratot tartalmazó iratcsomót képeztek. Elter­jedt leginkább a 100-as és az 1000-es kialakítás volt, de találkoztunk 150-es és 200-as csomókkal is. Az irattári jel utolsó eleme az iratcsomón belüli sorszám, azt jelö­li, hogy az adott ügyiratot hányadikként utalták az aktuális csomót illetően irattárba. Összességében tehát az elintézés évszáma az irattá­ri jelben nem jelent meg. 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom