Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)

III. Ügyvitel a jogszolgáltatásban

hány kiegészítő rendelkezést hoztak az ügyviteli rendeletek függelékeként.153

Az 1874-ben kiadott ügyviteli rendelet előírta, hogy a telekkönyvi ügyeket a közigazgatásból átvett évenként megújuló alapszámos rendszerben iktassák. Az iktatókönyv három rovatból állt: az első tartalmazta a beadvány számát (az iktatószámot), az előszámot, valamint az előadó megjelölését; a második rovatba írták a példányok és mellékletek számát; a harmadik, egyben a leghosszabb rovat pedig a beadás napjának, a hatóság, vagy a felek neveinek, valamint a tárgy rövid kivonatának feltüntetésére szolgált. Az iktatókönyvvel párhuzamosan vezetett egyszerű szerkezetű telekkönyvi mutatókönyv két rovatból állt. Az első a beadványt előterjesztő hatóság, vagy felek neveit; a második pedig értelemszerűen a beadványok iktatószámát, néha a tárgy rövid megjelölését tartalmazta. Az iktatókönyvet minden nap szabályszerűen le kellett zárni, ezen túl a Függelék 2. §-a kimondta még: „Az iktatókönyvet törvényszékeknél az elnök, járás- bíróságnál a járásbíró, vagy ezek helyettese, mind az íveken külön- külön, mind az utolsó számnál aláírják.”

Az iktatást követően az ügyiratot a telekkönyvvezetőnek adták át, aki elvégezte a szükséges széljegyzést, valamint az ügyet bevezette a Rendtartás 157. §-a szerint szabályozott 6 rovatos naplóba. E napló jelentősége a gyakorlatban hamar elenyészett, és bár a Függelék 4. §- a továbbra is előírta használatát, a valóságban ritkán alkalmazták.

A bíróság - telekkönyvi hatóságként - a telekkönyvi ügyeket pe- ren-kívüli eljárással látta el; a szervezetrendszer mindkét alsó szintjén - főszabályként - egyesbíróként. A kijelölt bíró az iratok alapján, amennyiben annak feltételei fennálltnak végzés formájában rendelte el a bejegyzést, felhívva a telekkönyvi segédszemélyzetet (telekkönyvvezetők és segéd-telekkönyvvezetők) annak foganatosítására.

Az ügyirat ezt követően a szűkebb értelemben vett irattárba - a Függelék elnevezése szerint a telekkönyvi okiratgyűjteménybe került. Az irattározásról a 3. §. a következőképpen rendelkezett: „a/ az ugyanazon községbeli telekkönyvre vonatkozó okiratok külön csol53A 3.436/1874. IM. rendelet több függeléket tartalmazott, ezek közül a I. számú szólt a telekkönyvi ügykezelésről. (Továbbiakban: Függelék.)

114