Deák Ferenc országgyűlési levelei 1833-1834 (Zalaegerszeg, 1997)

Deák Ferenc levelei Oszterhueber Józsefhez - 6. Pozsony, 1833. augusztus 26.

latot, hogy a dolgot meg visgálja. Mi történt második és harmadik napon, még nem tudjuk. Ezeket nékem Petrovay beszéde, ki éppen most jött meg Ungból, sött által adta azon beszédeket is, mellyek a gyűlésen elő adattak. Hogy tehát a gyűlésen ezek igy történtek, az kétséget sem szenved. Azt azomban sokan kétségbe hozzák, hogy Horváthnak cselekedete minden kömyülállásokra nézve, olly igen gyalázatos lett volna, mint a Gyűlésben elő adatott, s azt hiszik, hogy a visgálatból mind ezek ki sülni nem fognak. Any- nyi hihető, hogy a Cancellaria, amennyire csak lehet, pártját fogja az A1 Ispánnak, mint Elül Ülőnek, a leg nagyobb vigyázás lesz azomban szükséges, mert, ha e dologban az ungi követek utasítást kapnak s az esetet itt elő adják, kétségen kívül tüzet gyújt az közöttünk. Szóba jön a praesidialisok56 általános törvénytelensége; szóba jön a szegény lengyelek ügye, és ámbár a kormány ellen ki vívni semmit nem fogunk, a következés mégis kedvetlen lesz néki, mert a kormány még a lármát sem szereti.

A1 Nádorunk most sincsen, némellyek Niczkyt57, mások Pázmándyt58, mások Szerencsyt59, a királyi tábla assessorát, mások Somborit60 ugyan61 királyi tábla bírót hirlelik, sött vágynak, kik Nagy Benczét62 is emlegetik, de éppen ezen sok féle hírek szolgálnak bizonyságul, hogy egyik sem bizonyos. Czinderytől63 tegnap hallottam: hogy baranyai administrator lesz, de még ez sem bizonyos. Csapó Dani64 meg a tolnai administratorságot reményű.

A Nádor most érkezett meg A1 Csutról, a méltóságos Fő Rendek is nem sokára el fogják kezdeni az urbárium visgálását, mellyet mi ugyan czikke- lyenként küldünk fel, de észrevételeiket csak az egészre, együtt veszszük tanácskozás alá. Sokan azt hitték: hogy a kormány majd több concessiót fog kívánni, de ez alig hihető, mert a Personális maga viselete, ki már az eddigieket is sokalja, éppen ellenkezőt mutat. Vágynak vidékek, mellyekben a mostani törvény szerint, ha ez igy fog meg állani, roszszabb lesz a Jobbágy sorsa, mint eddig volt, az irtások, a legelő mennyiségének meg határozása Alfoldön, és a faézás legnagyobb sebei az urbáriumnak. A mi Törvényhozó Testünket is, úgy látom, azon balsors éri, melly minden juste milieu65 bizonyos kísérője, hogy tudni illik egyik fél sem elégszik meg véle, mert az egyik bosszussan sokalja az engedményeket, a másik reményeiben csalatkozva keveselli azokat, mindenik egy oldalról tekinti a dolgot s a mi jutalmunk közgyülölség leend, és aki erre sem kész, az ide ne jöjjön, vagy minél előbb távozzon. Általában ezen tekintet ólom gyanánt fekszik rajtunk, s ehhez járulván helyheztetésünk a foglalatosság unalmas, egy formaságából eredő kellemetlensége, alig vagyon tiz követ közöttünk, ki szivéből haza

62