Deák Ferenc országgyűlési levelei 1833-1834 (Zalaegerszeg, 1997)

Deák Ferenc levelei Oszterhueber Józsefhez - 5. Pozsony, 1833. július 31.

5. Poson, Julius 31-én, 1833. Szeretett Kedves Sógor! „Ma most egy társaságba Stájerba utazunk, írj tehát minél előbb” - így végzed utolsó kurta leveledet. Hallok én itt is Posonban ollyan ki jelentése­ket, mellyeknek elejéből a bé rekesztés igen furcsán következik, de meg vallom, olly furcsát, mint ezen szavaid, még nem hallottam. Egy ideig azt véltem, hogy végképpen Stájerba kívánsz költözni s ott incognito élni, azért szóllitasz fel, hogy Írjak minél előbb, mert Stájerba utazol, de azutánn jutott eszembe: hogy egész utad deska vagy sindely miatt lesz, s aggódásom ele­nyészett.1 Hogy néked írjak, az igen szoros baráti kötelesség: hogy Te Stájerba utazol, az igen bölcs gazdálkodási számolás, de hogy a kettő minő öszve köttetésben áll egymással, hogy a „tehát” szó mire való, azt csak ugyan nem értem, kell tehát ebben valaminek feküdni, melly eránt fel világositást kérek. Meg bocsáss édes Jósim, hogy szívességedet oktató dorgálással hálálom, de ez már a világ szokott folyamatja. Szeretik az öregek oktatva, leczkézni a fiatalokat, még ollyanokban is, mellyeket ezek náloknál jobban tudnak. Vélem is így tett Farkas Ferencz és Farkas Gábor2 az orosztonyi, Görbői és Büki3 gyakorta, de én békével tűrtem. Azt irod: hogy mi itt Haza Attyai vagyunk, mivel pedig Te a Haza hiv fija vagy, onokámnak kell lenned s enyelgésemet, mint öreg atyádtól el fogadd. Mire valók e haszontalanságok? Azt kérded Te most édes Jósim boszzus fel hevüléssel, de én erre csak kurtán felelek; arra valók: hogy a papirost töltsék és én véled szives nyájassággal töb[bet]4 fecseghessek, mert Ország Gyűlési tanácskozásink olly lassúk és egy formák, hogy azok rövid fogla­latját négy sorba szorittani, mesterség nem volna.5 Az urbariumi hét első cikkelyt6 el végeztük, nagy részben vagy a Kerületi, vagy az országos Ki­rendeltségi szerkesztetés maradott meg, most a 3-ik cikkelyről7 tanácsko­zunk, mellyben első és fő kérdés az irtások kérdése. Hogy azon irtásokat, mellyek valóságos Jobbágy telki állományá (constitutivum sessionale) vál­tak, többé viszsza váltani, s igy az uj Jobbágy üléseket, mellyek akár a Föl­des Urak önkényes ajánlása szerint, akár Ítélet és parancsolat következésé­ben irtásokból lettek alkotva, és most Jobbágy kézen vannak, el pusztítani ne lehessen: úgy hiszem olly igen természetes: hogy ez eránt vetélkedni sem 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom