Deák Ferenc országgyűlési levelei 1833-1834 (Zalaegerszeg, 1997)
Deák Ferenc levelei Oszterhueber Józsefhez - 4. Pozsony, 1833. július 21.
4. Poson, Julius 21-én 1833. Szeretett Kedves Jósim1! Azon Böröndi varga, ki egyszersmind ottan posta mester, sarukat varrt2 úgy látszik lovának bőréből, s a gőz szekerek Nálatok még nem divatozván, rákokon küldi Körmendig a Leveleket, mert egyébbként előttem magyarázható nem volna, hogy Julius 8-ikán Írott leveled csak ez órában érkezett kezemhez. Köszönöm a Gyűlésről közlött szives tudósításodat. Sokat el mondott a történtekből gróf Batthyányi3, ki már Julius 12-én kezemhez küldötte az utasítást, más nap meg tiszteltem őtet személlyessen, és mindent meg kérdeztem, a mi csak eszembe jutott, s ő is mindent környülállásossan el beszélt. Kedves, de váratlan volt előttem a vallásbéli tárgyban adott utasítás, hasznát azomban sokat nem vehettem, mert érkezése utánn más napon a vallásbéli tárgynak ez úttal véget vetettünk.4 Egy lépést sem akartak távozni a Fő Rendek előbbi határozásaiktól, csak minket szóllitgattak a közelítésre, sürgették állandóul azt is: hogy a vallásbéli átmeneteleknek végre hajtás előtti felterjesztését elfogadjuk. Mi pedig izeneteink fő pontjaitól el állani s a fejedelmi fel ügyelés jussának káros következéseket szülhető magyarázat- ját el fogadni nem akartuk, minden főpontban szinte olly távol valánk egymástól, mint a dolog első kezdetekor de a keserűség és boszszus megha- sonlás nagyobb volt, sött naponként nevel kedve5 más tanácskozásinkban is éreztük befolyását. Izeneteinktől a fő pontokban el állani s a Fő Rendeknek javalatit el fogadni annyi lett volna, mint jövendőre is el ölni a lehető jó törvény eránti reménységet. Sött, a fel ügyelési jussnak magyarázatával sérteni polgári szabadságunkat. Elegyes ülésben6 vetni véget e tárgynak tanácsos nem vala, mert könnyen kényszeríthetnének minket utóbb, más kérdéseknél is ezen esetre hivatkozva a Fő Rendek hasonlóra, ez pedig addig, mig a voksok aránya meg határozva nem lesz, veszedelmes volna, végre a Két Táblának külön fel írása jussaink ellenére az egész törvényhozás hatalmát egyedül a Kormány kezébe adná, - nem volt tehát egyébb hátra, mint az 1825-ik esztendei ország gyűlésének példáját (Ide Evocatione ad verbum regium, - és de jure belli et pacis)7 követve az egész tárgyot ez úttal fel függeszteni. Inditványi jussunknál fogva hatalmunkban állván annak máskori felvétele.8 Izenetünkre, melly országos ülésben9 is felette nagy többséggel 44
