Deák Ferenc országgyűlési levelei 1833-1834 (Zalaegerszeg, 1997)

Deák Ferenc levelei Oszterhueber Józsefhez - 4. Pozsony, 1833. július 21.

meg állott, azt válaszolták a Fő Rendek, hogy ők a fel fűggesztést el fogadják, de azt akarják: hogy a miben a Két Tábla meg egyezett, vagy fel terjesztessék, vagy a Gravaminalis Deputatióhoz10 utasitassék, ezt azomban a Karok és Rendek el nem fogadták, mert a Két Tábla egyezése által el nem fogadtatott az: hogy a reversalisok múltra nézve is töröltessenek el, ha pedig a hozandó törvénybe, csak a jövendőre kiadandók tiltatnak meg, a már ki adottaknak ereje, a törvény halgatása által nyilván el ismertetik s igy törvényesítve lesz az, amiről még az 1790-ik esztendei 26-ik czikkely sem szóik11 Ezen tárgyon kívül pedig a Fő Rendek olly csekélységekben egyeztek meg csak: hogy azok fel terjesztést sem érdemelnek. Holnap küldjük által e tárgyban talán utolsó izenetünket, örülök, hogy menekszünk tőle, mert meg untuk annak gyakori kedvetlen ismételését. A Fő Rendeknél leg többet, de leg több haszontalant is beszélt Szepessy, egyik ülésben azt is mondotta: hogy ő ha izenetünk szerint törvényt hoznának is, e tárgyban ő még sem engedelmeskednék annak.12 - Szép kijelentés az Isten Szolgájának s a békesség tanítójának szájából. Senki sem válaszolt reá, még a Nádor sem, de a mi Táblánkon, hol talán helye sem lett volna, azt elő hozni, annál több kikelések lettek ellene.

Négy Országos ülést tartottunk már az úrbéri tárgyban, fel olvassák ugyan a deák Szerkesztést is, de tanácskozás alá egyenessen a Magyar fordítás vétetik s a tett változtatások ebbe iktattatván, a deák is ahhoz igazittatik. Noha még Királyi választ nem nyertünk azon fel Írásra: hogy a törvények magyar nyelven Írassanak. A jobbágy telkek használatának szabad el adását, s az eladás bé jegyzésétől fizetendő hatvanad részt a nevezetes többség voksunk ellenére el határozta, azt azomban: hogy mivel a földes urnák járandó hatvanad rész, az ingyen által engedett el adhatási jusnak némü nemű pótoléka, mind az pedig, a mit a jobbágy épített és javított, annak saját szerzeménye lévén, nem a földes ur kegyelméből eredett, a hatvanad rész, csak a telek használatának árából, nem pedig ezen épületek és ' javítások becséből legyen járandó, szinte a többség el fogadta s e tárgynak bővebb ki fejtését kerületi ülésre, melly holnap fog tartatni, bízta.13 A jobbágy teleknek osztál esetében lehető el becsülése14 eránt, mellyről a hármas könyv l-ő részének 40-ik czimje tesz határozást, hoszszas vitatások valának, egyik rész Verbőczy említett törvényének értelmét csak a belső telek el becsülhetésére magyarázta, másik azt a külső tartózandóságra is érthetőnek vélte; egyik a telek használatáért, illyen esetekben soha semmit nem akart fizettetni, a másik az el vevést csak ezen használat becsű árának lefizetése utánn kívánta meg engedtetni, a harmadik különbséget tett azon telek között,

45