Deák Ferenc országgyűlési levelei 1833-1834 (Zalaegerszeg, 1997)
Deák Ferenc levelei Oszterhueber Józsefhez - 13. Pozsony, 1834. április 22.
jobbágyának pőrét a vármegye által ki nevezendő uriszék (nem pedig, mint a kerületi szerkeztetésben volt, a szolgabíró és esküttje, csak ketten) visgálja meg, ezen változás annyiból is helyes, mert meg szűnik azon anamália, hogy gazdag embernek Jobbágyát 5, Szegényét pedig csak 2 biró Ítélje meg. - A 16 Szepesi városok, két Iglói polgárok által, kérelem levelet küldöttek, mellyben könyörögnek, hogy Szepes vármegyéhez ne csatoltassanak, sírva panaszolkodtak szegények a vármegye ellen, s azt állították, hogy őket a megyéhez csatolni annyi lesz, mint mostani szabad állapotokból rabságra és szegénységre taszítani, nyomorultak lesznek ők is, valamint azon társaik, mellyek a viszsza váltás utánn a vármegyéhez adattak, már valóságos koldusokká váltak. Szántuk nyomorultakat, de mivel ez már 1807-ben a sérelmek sorában, mint Országos határozás a Fejedelemhez fel terjesztetett, attól ez úttal el állani nem lehetett, mert mellesleg illy kérdést el dönteni nem lehet, majd in publico politicis19 talán segíthetünk rajtok, mert a szabad emberek számát nevelni kell inkább, mint fogyasztani. Addig pedig, in publico politicis e dolog egész ki terjedésében tanácskozás alá kerül, a Fejedelem semmi öszve kapcsoltatásra, amint előre látható reá nem fog állani. A harmadik czikkely, melly a királyi városok bíróságairól szóll20, felette heves vitatások között 9 napig volt tanácskozás alatt. Az első szakasznál Somogy indítványt teve: hogy a királyi városok tisztviselője és birájit ne csak a választott polgárság, hanem minden polgárnak bé folyásával az egész város válaszsza, vagy leg alább a választott polgárságnak időnkénti meg ujjitása tartozzék a polgárok öszveségének jussai közzé, számossan pártolták ezen indítványt, ki fejtetett: hogy az eddigi gyakorlat szerint a királyi városok polgárainak éppen semmi jussaik nincsenek, mert a tisztviselőket a választott polgárok választják, ezen választott polgárok pedig örökössek, és ha közzülök valamellyik meg hal, vagy elő mozdittatik, annak helyében nem a nép, nem a polgárok öszvesége, hanem a Tanácsnak candidatioja utánn, a többi választott polgár nevez ki uj tagot; s igy a többi polgárságnak semmi be folyása soha nincs, sött, igen sok királyi városban az ország gyűlési követet egyedül a Tanács választja, és még a választott polgárság is ki van minden rész vételből zárva. Illy módon tehát a szabad királyi város nem szabad, nincsenek szabadon választott biráji, nincsenek szabad követeik, mert ezek a tanácsosi vagy bírói hivatalt jobban félthetvén a Királyi biztosoktól, mint a polgároktól, a Kamarától és a Personálistól, egy szóval, a Kormánytól mindenben függetlenek éppen nem lehetnek, ők nem a városnak, hanem a Tanácsnak képviselőji, nem a néptől, hanem a Tanácstól kapják utasításaikat és nem mindég a nép érdekével egyezőleg szóllanak, 108
