Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)
Dokumentumok
megtörték a császáriak börtönében töltött évek, és megélhetési kényszerből bajtársainak árulójává vált. Igyekezett beépülni az ellenzéki szervezkedésekbe, hogy azokról pénzért híreket szállítson a császári titkosrendőrség számára. Nedeczky erről mit sem sejtett, és éppen Asbóthot bízta meg, hogy dolgozza ki a felkelés katonai tervét. Közben a szervezkedéshez csatlakozott egy másik ellenzéki csoport is Almássy Pálnak, az 1848/49-es országgyűlés képviselőháza elnökének vezetésével. Nedeczky 1864. március 13-án és 15-én (az 1848-as bécsi és pesti forradalom évfordulóján) tüntetéseket szervezett resten. Asbóth árulása révén a szervezkedés vezetőit már másnap, március 16-án elfogták. Az Almássy-Nedeczky pert a pest-budai katonai kerületi bíróság folytatta le. A fővádlott Nedeczkyt előbb halálra, majd 1865 februárjában 20 évi börtönre ítélték, de alig két év múlva, a kiegyezéskor (társaival együtt) kegyelmet kapott. Asbóth, akit árulásának leplezéseként szintén elfogtak, már 1864 júliusában kiszabadult és élete végéig tartó fizetést kapott jutalmul. Asbóth a kiegyezés után megbecsülésnek örvendett és - mint 48-as veteránt - hősként tisztelték, mert árulása csak jóval halála után derült ki. A legfőbb katonai törvényszéknek folyó év febaiár 2-án hozott ítélete által felségárulás bűnténye miatt Nedeczky István balatoncdericsi földbirtokos, nemességének személyére elvesztése mellett kötél általi halálra; kegyelem útján húszévi súlyos börtönre ítéltetett, s egyszersmind a felségárulás bűnténye által az államnak vagy magánszemélyeknek okozott kár megtérítése iránt egész vagyonával felelősnek, s a vizsgálati és büntetési fogság alatti költségeket megtéríteni kötelesnek nyilváníttatott. Miről a megye közönsége kellő tudomás végett ezennel értesíttetik. Forrás: ZML. Alisp. ir. 1865:2352 (A helytartótanács Budán, 1865. március 19-én kelt, 13.475. sz. leirata) Irodalom: Lukács: Függetlenségi 335-354. o. 160. 1865. április 16. "Még néhány szó a »Botschafter«-nek ápril 9-diki czikkére" Deák Ferenc húsvéti cikke a kiegyezés szándékáról (részlet) Deák Ferenc, aki Zalából végleg Pestre költözött, az 1861-es országgyűlés idején így fogalmazta meg a magyar ellenzék ragaszkodását 1848 vívmányaihoz: "Az ország alkotmányos szabadsága nem olyan sajátunk, melyről szabadon ren243
