Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)
Dokumentumok
be kormánybiztosi megbízólevelét, amely felhatalmazta, hogy "a haza szent ügyéhez hű egyénekből megyei bizottmányt nevezzen ki. bizalmát érdemlő tisztikart a törvény értelmében alakítson, a törvényes rendet állítsa vissza, a nemzet Függetlenségi Nyilatkozatát kihirdesse, ünnepélyesen annak szükségéről, valamint üdvös következéseiről a népben meggyőződést ápolni törekedjen, a hadseregnek a megyét érdeklő élelmezése eránt intézeteket tegyen". Miután a császáriak ezekben a napokban még Körmend környékén garázdálkodtak, a megye vezetői a távolabbi Keszthelyen ültek össze május 31-én. Itt Csertán kormánybiztos kezdeményezésére intézkedéseket hoztak az újoncozás befejezéséről, új ország- gyűlési képviselők választásáról, a megye élelmiszerkészletének és várható termésének felméréséről, valamint a védelem megszervezéséről. Miután a kormány- biztos katonai erő nélkül érkezett Zalába, és a helyi nemzetőrségben kevésbé bízott, Veszprém megye kormánybiztosához fordult katonai segítségért, hogy meg tudja védeni Zala megyét az ellenséges támadásokkal szemben. Az ellenséges rabló csoportok egy töredéke Körmendet elfoglalva tartván, levél által felszólította Egerszeg városát, hogy május 29-én 500 pengőforint sarcot fizessen le neki azon okból, mivel elvonulásuk után Egerszeg városa a nemzeti zászlót kitűzni merészelte, ellenkező esetre visszatéréssel és pusztítással fenyegetvén a várost. Hazaérkeztenímcl ezen eset tudtomra esvén, még 28-án éjjel Egerszegre siettem a várost letiltani a sarc megadásától, minek eredmény e lett, hogy ámbár a város a kívánt sarcot meg nem vitte, az ellenség mégis vissza nem tért, hanem Körmendről Lövőre vonult, hol Stájerből érkezett mintegy 400 vadásszal egyesülvén, elkövetett pusztítások és sarcolások után onnét is továbbment, és mintegy 900 főből álló gyalogsággal Regedének118, 1100 lovassággal pedig az álgyúkkal együtt Lendvá- nak vette útját, Körmenden azonban az idezárt levelet hagyta, melyben visszatérési szándékkal fenyegeti a várost. Muraközt, megyénk egyik járását pedig még most is az ellenség bírja, az ott lévő ellenséges csapatok nagy része nemzetőrökből áll, kik áttörvén a Mura folyón, rablásokat, sőt gyilkolásokat követnek el. Muraköznek ellenség általi bírása annál nagyobb fontosságú, mivel onnét a hátraléttel együtt mintegy 1000 újoncot kellene kiállítani, de közadóban is mintegy 30 ezer pengőt nélkülözünk. 118 ausztriai település 221