Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)
Dokumentumok
Ily körülmények közt, minthogy a veszély elhárítására fegyveres erőnk nincs, nemzetőrökkel pedig magunkat kellőképp nem védhetjük. mind a közigazgatás, mind pedig az adó beszedése és újoncok kiállítása hátramaradást szenved. Ezen okoknál fogva teljes bizodalommal megkérem Főispán urat, hogy azon esetben, ha vitéz hadseregünk már Veszprémbe érkezett volna, vagy holléte Főispán úr által tudatnék, az illető hadi parancsnokkal magát érintkezésbe tenni, és megyénknek az ellenségtőli felmentésére felhívni méltóztassék ! Forrás: Hadtörténelmi Levéltár. 1848 - 1849-es gyűjtemény 30/523. sz. Irodalom: Vajda Lászlóné: Csertőn 229-233. o. 145. 1849. október 9. A császáriak halálra ítélik Csány László minisztert Csány búcsúlevele gyámfiához, Schmiedegg Kálmánhoz (részletek) Csány László már azóta szálka volt a bécsi udvar szemében, hogy az 1830-as évek második felének szólásszabadsági perei kapcsán keményen bírálta a kormányt. Megkísérelték öt is hűtlenség! perbe fogni, ám a tanúk mindent letagadtak. így elejtették a vádat. Csány a szabadságharc idején alaposan megtetézte reformkori "bűneit". Már a márciusi napokban részt vett a pesti nemzetőrség szervezésében, majd több dunántúli vármegye kormánybiztosává nevezték ki. Fő feladatának a Jellacic elleni védelem megszervezését tekintette. A fegyveres harc kitűzésétől ö képviselte a politikai hatalmat a magyar hadseregnél, egészen december végéig. 1849 januárjában ő irányította a főváros kiürítését és Debrecenbe költöztetését, majd ő lett Erdély kormánybiztosa, egyszemélyes politikai vezetője. Májusban a Szemere-kormány közmunka- és közlekedésügyi miniszterévé nevezték ki. Csány valamennyi országos jelentőségű megbízatásának nagy lelkesedéssel és fáradhatatlan munkabírással tett eleget. Úgy érezte. 1848 megvalósította mindazt, amiért egész életében annyit küzdött. A forradalom vívmányaival maradéktalanul azonosult, és mindvégig Kossuth bizalmas híve volt. A szabadságharc bukását személyes életútjának kudarcaként éhe meg. Nem próbált menekülni, önként vállalta a fogságot. A pesti Újépületben raboskodott, miközben hadbíróság elé állították. Az ítélet gyorsan megszületett, mert Csány semmit sem tagadott. Felségárulásért kötél általi halálra ítélték. Az ítéletet 1849. október 10- én hajtották végre. Batthyány Lajos miniszterelnök után Csány volt a magyar 222
