Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)
Dokumentumok
mos éljenzésekkel a közönség részéről nyilváníttatott, s a jegyzőkönyvbe bevezettetni határoztatott. Ezek után a miniszterelnök által megküldött, s királyi aláírással ellátott törvények a jegyzői hivatal által pontonkint az egész közönség előtt nyilván felolvastatván, kihirdettettek. f...] Miután mindezek ilyképpen történtek, s a megyei közönség arrul, hogy a jelen törvények által a nép minő jogokat kapott, s mivel tartozzék hazájának s nemzetének, többek által, valamint szinte elnökilcg is értcsíttetett, s a tulajdon szentségének sértctlcnüli hagyásáról, a jó rend és csend fenntartására hathatósan intetett, a jelen közgyülekezet elnök nagyméltóságú gróf főispán úr által befejezettnek nyilváníttatott [...]. Forrás: ZML. Az 1848. május 8-i népképviseleti gyűlés jegvzőkönwe I. sz. Irodalom: Novak: Zalavármegve 24. o. 131. 1848. május 15. Erőszakos erdőfoglalás Csehiben Oroszváry László levele Csillagh Lajos alispánhoz Batthyány Lajos miniszterelnök már a törvények királyi szentesítése előtt, március végén közölte Zala megyével a jobbágyfelszabadításról alkotott törvényeket. és kérte azok végrehajtását. Zala megye március 3()-i közgyűlése rendelkezett az úrbéri viszonyok és papi tized megszüntetését, valamint a közteherviselés elvét megállapító törvénycikkelyek közzétételéről. A kormány és a hatalomra került liberális nemesség iránti rosszindulatból azonban több helyen is bujtogat- ni kezdték a zalai jobbágyságot, hogy a törvények szentesítéséi meg sem várva, azonnal tagadjon meg mindenféle úrbéri szolgáltatást. A földesurak és megyei tisztviselők, valamint a volt jobbágyok kisebb összezördülései ellenére Zala megyében gyakorlatilag már április első felében be fejeződött a jobbágyság felszabadulása. az úrbéri szolgálatok és szolgáltatások megszűntek. A törvények május 8-i kihirdetése valójában már csak szentesítette a kialakult helyzetet. Akadtak azonban olyanok, akik tudatlanságból vagy készakarva félremagyarázták a törvényeket. és a felszabadult jobbágyokat olyan követelésekre próbálták rávenni, amelyekről a törvény nem rendelkezett. A törvények ugvanis nem egyformán érintették a parasztságot. Az úrbéresek - telkes jobbágyok és zsellérek - felszabadultak. és földjeik szabad tulajdonosai lettek. A majorságaik helyzete semmit sem változott, míg a paraszti sorban élő kisnemességet adózásra kötelezték, így ők 201
