Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)
Dokumentumok
vagy hízlaltatik meg, s ezen kereskedésnek középpontja Nagykanizsa városa. Szarvasmarhát szinte sokat ad el ezen megye, nevezetesebb marhavásárok: a nagykanizsai, letenyei, alsólendvai, bagonyai, szécsiszigeti. Híres lóvásárok a nagykanizsai. Csáktornyái. Viszen még ki gyapjút, bőröket, mézet és viaszkot, hamuzsírt, gubacsot, gyümölcsöt; hoz be ellenben gabonát, de csak a Balaton melléke és a Muraköz, minthogy itt ez, részint a nagy népesség, részint a sok szőlőhegyek miatt nem elegendő. A balatonmcllékiek a veszprémi piacról, a kővágóőrsi magházból, mely Somogyból töltetik meg, pótolják szükségeiket; a muraközick pedig Nagykanizsára, vagy Légrádra járnak. Vészén továbbá Szala; sót, vasat, mindenféle fabrikatumokat, és colonialis portékákat86. A két utóbbira legnevezetesebb kereskedőhelyek vagy vásárok: a nagykanizsai, gyulakeszi, egerszegi, Csáktornyái. Forrás: Fényes Elek: Magyarországnak [...] mostani állapot ja statistikai és geographiai tekintetben. Pesten 1836. I. köt. 479-481. o. Irodalom: Simonffy: A jobbágyfelszabadítás 61-64. <>., Srágli Lajos: Adatok a Zala vármegyei ipari tevékenység és bányászkodás 19. századi kezdeteihez. In: Zalai Múzeum 3. (Szerk. Vándor László) Zalaegerszeg, 1991., 211-218. o., Bácskai Vera: Piackörzetek és piacközpontok a Dél-Dunántúlon a 19. század első felében. In: Gazdaságtörténeti tanulmányok (Zalai Gyűjtemény 34.) Zalaegerszeg, 1993. 213-247. o. 113. 1836. június 22. Deák Ferenc véleménye a jobbágyfelszabadításról Deák országgyűlési követjelentéséből (részlet) A zalai liberálisok vezéregyénisége, Deák Ferenc már a megye 1832. augusztus 6-i közgyűlésén indítványozta, hogy biztosítani kellene a nem nemesek számára is a nemességet megillető polgári és politikai jogokat. Nevezetesen: nem nemesek is szerezhessenek szabad földtulajdont, a nemesek is vállaljanak részt az adóterhekböl, nem nemesek is viselhessenek mindenféle hivatalokat, "részesüljenek továbbá ők is a törvényhozó és végrehajtó hatalomnak a nemzet egy részét illető felében, egyszóval emeltessenek fel ők is a szabad magyar polgárok sorába". Zala megye közgyűlése akkor elutasította Deák javaslatait. Deák azonban nem adta fel, és 1833 májusától már mint a megye országgyűlési követe ipari termékeket és gyarmati árukat 171
